Bibliotheca

2020. július 06. 19:11 hétfő

A Víziváros déli határán, az egykori városfal helyén impozáns épület áll, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár. Az 1853-ban Hild József tervei alapján elkészült épület homlokzatán, a könyvtár nevét hirdető felirat fölött Szent Jeromos egyháztanító, a napjainkban is használt latin szentírásfordítás készítőjének szobra látható.

Az intézmény Magyarország egyik legrégibb könyvtára. Eredete több mint ezer évvel ezelőttre vezethető vissza, hiszen könyvekre a liturgikus cselekmények végzéséhez a Szent István király által alapított Szent Adalbert székesegyháznak, és a főszékesegyházzal szoros kapcsolatban lévő káptalani iskolának egyaránt szüksége volt.

Bár a történelem viharaiban a középkori állomány jelentős része megsemmisült vagy szétszóródott, a megmaradt kötetek jól reprezentálják a gyűjtemény értékét és jelentőségét. A könyvtár 54 kódexe közül kiemelendő a Bakócz-graduale, amely a világ egyik legnagyobb óriásfólió méretű, kétkötetes liturgikus kódexe (76 x 60 cm, két kötetének összsúlya több mint 110 kg). A XVI. sz. elején valószínűleg a királyi kápolna használatára szánt Ulászló-graduale az érett gótikus  miniatúrafestészet remeke, a későközépkori magyar zenei hagyomány őrzője. Mátyás király híres könyvtárát egy ősnyomtatvány, az ún. lövöldi korvina képviseli. Szalkai László esztergomi érsek (1524-1526) diákkori feljegyzései a Szalkai-kódexben maradtak fenn, amely a magyar oktatástörténet nélkülözhetetlen forrása. A legteljesebb középkori magyar bibliafordítást tartalmazó, 1516-19 között készült Jordánszky-kódex a magyar nyelvtörténet kiemelkedő emléke. A kora újkori állomány értékes darabja a Balassa-biblia (a Balassa család bibliája), melynek előzékoldalára magyar nyelven egykorú kéz jegyezte be Balassi Bálint születésének és halálának körülményeit.            

A könyvtár jelentős különgyűjteményekkel bír: a Fugger-gyűjtemény több ezer, egységesen fehér pergamenbe kötött antikvát tartalmaz, a Batthyány-gyűjtemény része Bél Mátyás (1684-1749) történet- és földrajztudós vármegyeleírásainak kéziratos hagyatéka. A XVIII-XIX. század hely- és művelődéstörténetének páratlanul gazdag forrását őrzi  Majer István (1813-1893) kanonok hagyatéka, a Majer-gyűjtemény.

            Az intézmény az elszenvedett veszteségek ellenére is hazánk egyik legnagyobb egyházi könyvtára. Állománya mind tartalmi, mind nyelvi szempontból egyetemes gyűjtőkörűnek tekinthető, hiszen a teológiai, vallási tárgyú művek mellett a világi tudományok szinte minden ága képviselteti magát. A napjainkban itt őrzött 200.000 könyvtári egység, közte 300 ősnyomtatvány, hatalmas kéziratgyűjtemény szolgálja a magyar tudományos és kulturális életet. Az épület jelentős, általános megújítása keretében kialakított múzeumi kiállítótérben 2017 óta állandó és időszaki tárlatok mutatják be a gyűjtemény kincseit.