A Kerektavi Természetház a horgászok és a természetjárók igényeinek kiszolgálására épült. Egy 150 fős közösségi terem mellett két oktatóteremnek is helyet ad, ahol horgászoktatást, valamint túravezető képzést tarthatnak.
A Duna Múzeum célja, hogy az általános humán, természettudományos és műszaki ismereteket integrálva, a vízzel és más természeti erőforrásokkal való gazdálkodás különböző szempontjait bemutatva tudatosítsa a nagyközönségben a környezet-, klímaváltozás és vízvédelem iránti közös és egyéni felelősséget, kutatásaival és ismeretátadó tevékenységével segítse az egységes ökológiai szemlélet társadalmi méretű kialakítását.
A Víziváros déli határán, az egykori városfal helyén impozáns épület áll, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár. Az 1853-ban Hild József tervei alapján elkészült épület homlokzatán, a könyvtár nevét hirdető felirat fölött Szent Jeromos egyháztanító, a napjainkban is használt latin szentírásfordítás készítőjének szobra látható.
Nézzünk körül az MNM Babits Mihály Emlékházában. Járjuk be virtuálisan a híres Babits-villát!
Esztergomot autóval a 11-es számú főúton, vagy a 10-es számú főúton Dorog vagy a 117-es úton Kesztölc érintésével, Párkány (Sturovo SK) felől a Mária Valéria hídon keresztül lehet elérni.
Esztergom a Dunakanyar fővárosa, a keresztény államunk és történelmünk bölcsője. Turistaként belecsöppen múltunk megragadó pillanataiba miközben a jövőbe tartó Város jelenkori adottságai páratlan pihenésre, kikapcsolódásra adnak lehetőséget.
Esztergom szerencsés, hisz mind történelmi, szakrális, mind művészet- és természet történeti múzeumokkal is várja az érdeklődőket.
Esztergom területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a prehisztorikus idők óta lakott. Kelták, rómaiak, avarok válaszottak lakóhelyüknek a Várhegyet és környékét.
Az esztergomi érsekség az 1001. áprilisában tartott ravennai zsinaton született meg, mint a német birodalmi egyháztól független önálló magyarországi egyháztartomány érseksége.
Az Esztergomi Református Egyházközség megalakulása (1881) előtt a hívek Pilismarótra vagy Nagysápra jártak templomba.
Az érseki levéltárban található meg az első olyan irat, mely arról tanúskodik, hogy Esztergomban már a reformáció idején megjelentek Luther Márton tanításai.
1999-től szórvány paróchia működik Esztergomban és környékén, amely a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez tartozik.
