Esztergom a Dunakanyar fővárosa logo
Ingatlanfejlesztés az Esztergomi Református Egyházközség hitéleti tevékenységének bővítéséért

Ingatlanfejlesztés az Esztergomi Református Egyházközség hitéleti tevékenységének bővítéséért

24. április 22. 13:30 hétfő (38 napja)

Az esztergomi reformátusok története

A XVI. században népes protestáns közösség létezett Esztergomban. 1599-ben Rudolf király megtiltotta a protestánsok letelepedését, két évszázadon keresztül a város törvényei szerint minden más vallásúnak külön átutazási engedélyt kellett kérnie, ha a városba érkezett. A XVIII. században református csak abban az esetben kaphatott polgárjogot, ha katolikus hitre tért át. A letelepedési tilalom a XIX. század elején kezdett enyhülni, azonban a protestánsok nagyobb számban való beköltözése csak az 1848 – 1849-es szabadságharc után indult meg. Az Esztergomi Református Egyházközség megalakulása (1881) előtt a hívek Pilismarótra vagy Nagysápra jártak templomba. A folyamatosan növekvő létszámú református hívek között felmerült az önálló egyházközség megalapításának szükségessége. 1881. augusztus 15-én tartották meg a gyülekezet alakuló ülését (ekkor még Esztergomi Helvét Hitvallású Egyházközség néven). Nyolc évvel később egy megvásárolt telken felépült templomuk is, amelyet 1889. június 16-án szenteltek fel.

Szükségessé vált a bővítés


Az Esztergomi Református Egyházközség 2009. évben visszakapta Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzatától egy ingatlancsere-szerződés keretében az 1964. évben elvett templomkertjét az időközben ráépített kétszintes, funkciójában megszűnt, rossz műszaki állapotú, 623,3 m2-es nővérszállóval, mint felépítménnyel. 2017. évben országos gyűjtéséből elindították az épület kivitelezésének előkészítését. Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata 50 millió forinttal járult hozzá a beruházáshoz, a Dunántúli Református Egyházkerület a kapott állami támogatásból a 2017. évi egyházkerületi döntésnek megfelelően 2018. évben 88 millió forint támogatásban részesítette az egyházközösséget. Ebből a forrásból megvalósult a projekt I. üteme (kialakításra került a földszinti közösségi terem és kiszolgálóhelységei). A II. ütemben tervezik a szálláshelyek kialakítását az épület első és második szintjén, valamint a kapcsolódó kiszolgáló egységek megvalósítását (alagsori gépház, parkolók létesítése, épület környezetének rendezése, kerítés felújítása).

Városi sziluett
Széchenyi Terv Plusz Interreg Kisfaludy Széchenyi2020