„Új fényben tűnik fel a régi prófécia”

Az advent az előkészület, reménykedés ideje. A várakozásé. Ahogy azt Pilinszky János 1975. decemberében az Új Szó című folyóiratban megfogalmazta:

„Mire is várakozunk ádvent idején? Jézus születésére, arra, hogy a teremtett világban maga a teremtő Isten is testet öltsön. Arra várakozunk, ami már réges-rég megtörtént. […] Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk. Persze, erről a várakozásról és erről a vágyódásról csak dadogva tudunk beszélni. Annál is inkább, mivel Isten valóban megtestesült közöttünk, vállalva a lét minden egyéb súlyát és megosztottságát. És mégis, túl idő és tér vastörvényén, melynek – megszületvén Betlehemben – maga a teremtő Isten is készséggel és véghetetlen önátadással vetette alá magát. Ádvent idején mi arra várakozunk és az után vágyhatunk: ami megtörtént, és akit kétezer esztendeje jól-rosszul a kezünk között tartunk. Vágyódunk utána és várakozunk rá, azzal, hogy Isten beleszületett az időbe, módunkban áll kiemelkedni az időből. Az ádventi várakozás hasonlít a megemlékezéshez, de valójában mindennél távolabb áll tőle. Valódi várakozás. Pontosabban úgy, ahogy a szeretet mindennél valóságosabban vágyakozik az után, akit magához ölel és örök újszülöttként a karjai között tart.”

A várakozásról, az egyház helyzetéről és még sok minden másról is kérdeztük a Erdő Péter bíborost, prímást, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érsekét.

- Véleménye szerint a mai világban mi az egyház legfontosabb feladata? 

- A legfontosabb feladat, amit magától Krisztustól kaptunk, az evangélium örömhírének hirdetése. Minden ember örök boldogságra hivatott. Ennek útja Krisztus személyének, művének elfogadása és tanításának követése, az Isten- és emberszeretet parancsa szerint. Ennek megfogalmazása az új és új korok embere számára állandó igyekezetet kíván.

- Hogyan tudja kezelni az egyház a modern világ gyorsaságát? Fordít-e elég időt a ma embere vallásának aktív gyakorlására?

- Korunk embere gyakran nagyon szétszórt. Nehezen összpontosítja a figyelmét még azokra a dolgokra is, amelyeket fontosnak tart. Gondoljunk azokra, akik mobiltelefonjukba merülve mennek át az úttesten, nem is nézik a forgalmat. A vallás gyakorlása nem csupán a templomban lehetséges. Istennel párbeszédben, rá tekintettel élhetünk a mindennapokban is. Ettől rendezettebb, boldogabb lesz az életünk.

- Két év alatt kétszer látogatott el hazánkba a Szentatya, akivel Bíboros úr is találkozott. Mesélne nekünk erről a találkozóról? Milyen jelentősége volt ennek a két kiemelt fontossággal bíró látogatásnak? 

- Ferenc pápa megérezte, hogy hívő légkör veszi körül. Állást foglalt a család és a béke értéke mellett. Tiszteletét fejezte ki Szent István öröksége iránt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen pedig hit és tudomány kapcsolatáról szólt.

- Tavaly Mindszenty emlékév volt. Mit lehet tudni Mindszenty boldoggá avatási eljárásáról? Bíboros úr számára mit jelent Mindszenty hercegprímás? 

- Mindszenty József bíboros, prímás ma már Isten tiszteletreméltó szolgájának címét hordozza, mert nem csupán a boldoggá avatási ügy van folyamatban, hanem a pápa kiadta a határozatot arról, hogy szentéletű elődöm hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket. Mivel szenvedését nem ismerték el a szó szoros értelmében vett vértanúságnak – eltérően segédpüspökének, Meszlényi Zoltánnak az esetétől, akit már a boldogok sorában tisztelünk, emléknapja március 4-én van – csodát kell igazolni ahhoz, hogy a nagy főpásztor boldoggá avatása megtörténhessen. Imameghallgatások, gyógyulások történtek már, de ezek csoda jellegét eddig nem ismerték el.

- December a várakozás időszaka: lélekben már mindenki készül a karácsonyra. De pontosan mit is jelent ez az időszak a kereszténység számára?

 - Karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük. Ő valóságos Isten és valóságos ember. Az emberiség megváltója. Isten az ő személyében találkozni akart az emberiséggel. Erre a találkozásra készülünk adventben, karácsony előtt is. Bűnbánatot tartunk. Ehhez a szentgyónás, a böjt vagy más önmegtagadás, az imádság és a segítő szeretet gyakorlása is hozzá tartozik. Ezért vannak ilyenkor a nagy jótékonysági akciók, de ezért látogatjuk meg magányos vagy beteg rokonainkat, ismerőseinket is. És találkozunk Jézussal a szentáldozásban, de találkozunk majd vele halálunk pillanatában és a történelem végén, az utolsó ítéletkor is. Ezt a régi keresztények nem szorongva, hanem örömmel várták. ”Maranatha” – Jöjj el, Urunk! – imádkozták. A járvány, a háborúk és sok történelmi nehézség, meg a természetes környezet egyensúlyának megbomlása sok embert nyugtalanít. Nekünk mindez alkalom a találékony embertársi szeretet gyakorlására.

- Sok szó esik ilyenkor az adventről is, de arról talán már kevesebbet beszélünk, hogy mi is tulajdonképpen az advent? Mit szimbolizálnak a gyertyák? Mire kell odafigyelnünk a négy hétvége során?

- Katolikus közegben a négy gyertya a négy vasárnapot jelenti, ami advent során a karácsonyt megelőzi. A három lila gyertya bűnbánatra indít, a negyedik gyertya, amit nem utolsónak, hanem a harmadik héten gyújtunk meg, az Úr közeledésének örömére figyelmeztet.

- A karácsonyhoz kapcsolódóan milyen egyházi rituálék voltak a történelem során, mik azok, melyek mára már esetleg elkoptak, mik maradtak meg, és milyen újítások jelentek meg az évek során? 

- Hivatalos egyházi szertartásként ma is szokásban van az éjféli mise. A hagyomány szerint Jézus az éjszaka közepén jött világra. Más karácsonyi hagyományok inkább a népszokások körébe tartoznak. Ilyen a betlehemes játék vagy pásztorjáték, amit katolikus intézményeinkben, de templomainkban is szenteste, vagyis december 24-én, vagy valamivel előbb szoktunk tartani. A karácsonyi történet felelevenítése maradandó élményünk, ami erősíti Jézus iránti szeretetünket. De fontos az is, hogy a fenyőfa alá tegyük oda a kis Jézus jászlát, esetleg egy kis Betlehemet, vagy legalább egy olyan képet, amely a karácsonyi jelenetet ábrázolja.

- Globális viszonylatban nézve idén újra egy nehéz év van mögöttünk. A karácsony, Jézus születésének ünnepe azonban ebben az évben is a fényt hozza el a sokszor sötét napok után. Bíboros úr véleménye szerint mi a karácsony üzenete 2023-ban?

- Új fényben tűnik fel a régi prófécia: Velünk az Isten! Ezt kell átéreznünk, és ezt üzenem az idén az esztergomiaknak is. Istentől áldott, boldog karácsonyi ünnepeket kívánok!

Initio non eratnisi gratia – Kezdetben nem volt más, csak a kegyelem – Erdő Péter jelmondata.

A bíboros, prímás, teológus, kánonjogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szent István Tudományos Akadémia elnöke, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke, Magyarország prímása 1952-ben született Budapesten. 1975-ben szentelték pappá, ezt követően 1976-ban a budapesti Hittudományi Akadémián summa cum laude eredménnyel  szerzett teológiai doktorátust. 1977-től 1980-ig Rómában a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként a Pontificia Università Lateranense Utriusque Iuris Intézetében kánonjogi tanulmányokat folytatott, ahol 1980-ban kánonjogi doktorátust (PhD) szerzett. 1986-tól 1988-ig a római Pontificia Università Gregoriana megbízott, majd 1988-tól 2002-ig meghívott egyetemi tanára. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar tanszékvezető tanára 1988-tól 2002-ig, 1996-1998-ig annak dékánja. 1996-tól 2003-ig az egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének elnöke, 1998-tól 2003-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora. Papi hivatását Dorogon kezdte, ahol 1977-ig volt káplán. 1976-tól az esztergomi Érseki Főszentszék kötelékvédője, 1980-tól jegyzője, bírája, 1994–1995-ben az Esztergomi Érseki Bíróság helynöke volt. 1994 és 1998 között az Esztergom-Budapesti főegyházmegye püspöki helynöke. 1986-tól a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyházjogi bizottságának titkára. 1999. november 5-én II. János Pál pápa Puppi címzetes püspökévé és székesfehérvári segédpüspökké nevezte ki Takács Nándor, akkori székesfehérvári megyés püspök mellé, majd 2000. január 6-án Rómában, a Szent Péter-bazilikában püspökké szentelte. 21 évvel ezelőtt, 2002. december 7-én a pápa az Esztergom–Budapesti főegyházmegye főpásztori székébe helyezte át, ünnepélyes prímási, érseki beiktatására 2003. január 11-én került sor. Ezzel ő lett Esztergom 82. érseke, érseki címerében a székely nemzet címerére utaló Nap és Hold, valamint az égi trónuson ülő Szűz Mária látható a gyermek Jézussal