Cél, az olimpia!

Csikós Zsóka világklasszis esztergomi kajakozóval, városunk legfrissebb Korányi József-díjasával újságunk szeptemberben megjelent számában beszélgettünk.

Sikeres időszakot tudhat maga mögött városunk büszkesége, Csikós Zsóka. A fiatal sportoló 15 éve kajakozik, számtalan érem igazolja tehetségét. S ha a remények beigazolódnak, a jövő évi olimpiai játékokon is szurkolhatunk a Szolnoki Kajak-Kenu Klub égisze alatt versenyző esztergomi lánynak. 

Az auronzói korosztályos világbajnokságon három aranyérmet is begyűjtött az U23-sok versengésében.  

- Az idei versenyszezont egy tájékoztató és két válogató versennyel kezdtük. Ezek alapján sajnos számomra világossá vált, hogy a teljesítményem nem volt elegendő a nemzetközi versenyekre utazó felnőtt kerethez. Ezzel ellentétben még korosztályos világversenyekre az eredményeim alapján kijutottam. A Világbajnokságon K4-500m-en Szellák Szabinával, Rugonfalvi-Kiss Jankával és Dráviczki Dórával indulhattam, illetve K1-1000m és K1-500m-en is. Azt tudni kell, hogy a kajak-kenuban csak az olimpiai számok azok, amelyek ténylegesen számítanak, és amikre tényleg odafigyelnek (ez minden 500 méteres táv K1-K2-K4), és mindebből kifolyólag nemzetközileg is itt van erősebb mezőny. A négyessel nyertünk először Auronzóban a három számom közül, és ez egy hatalmas terhet le is vett rólam, mert ezt a győzelmet szerettük volna a legjobban. Mégis az 1000m egyes döntőm előtt voltam a legidegesebb, mert azt általában a magyar hölgyek zömmel megnyerik. Miután sikerült ezt a feladatot is megugranom, már tényleg csak örömmel szerettem volna az utolsó, de mégis legfontosabb döntőmet teljesíteni. Egy rossz rajt után végig küzdve a pályán, mégis élveztem az egész futamot és nyerni tudtam, ami hatalmas boldogság volt nemcsak nekem, de az összes mellettem álló embernek is.

Ideje sem volt megünnepelni a sikert, néhány nap múlva ismét a dobón állt, a korosztályos Európa-bajnokságon. Milyen eredménnyel zárta a versenyt?

- Az Európa-bajnokságra csapathajóban nem indultam, mert a szövetségi kapitány azt az egységet, amiben én szerepeltem a vb-re szánta, és hogy mások is kaphassanak lehetőséget, így egy új kvartett, a hazai válogató versenyünk második helyezettje indult. Számomra 1000 m egyesben nyílt lehetőség, amit a Világbajnoksághoz hasonlóan sikerült megnyernem.

- Esztergomból indult meghódítani a világot. Meséljen, kérem a kezdetekről, hogyan esett a választása erre a sportágra?

A testvéreim mind kajakoztak és én sem szerettem volna kimaradni a sorból. Az Esztergomi Kajak-Kenu Sportegyesületben Pjatacsuk Vitálij kezei alatt szerettem meg igazán a kajakozást, ő vele értem el először sikereket ebben a sportágban. Olimpiai Reménységek Versenyén első, második és harmadik helyezést értem el 15 évesen, majd egy évvel később még idősebb 17-18 éves korosztályban, már 16 évesen két világbajnoki címet ünnepelhettünk együtt. Vitálij rengeteget segített nekem az együtt töltött idő alatt, nélküle a szüleim nem tudták volna ezt a színvonalú élsportot támogatni, és ki merem jelenteni, hogy ma sem kajakoznék már, ha ő nem lett volna nekünk.
Esztergom mindig is közel állt hozzám, igaz messzire költöztem innen, de mindig örömmel tértem vissza. A gimnáziumot is itt végeztem, és mindig büszkén mesélem az ismerőseimnek, hogy én Dobós diák voltam. A családom és sok barátom itt él, hozzájuk mindig szívesen járok vissza, és ha a kajakot magam mögött hagytam, úgy tervezem, hogy hazaköltözöm Esztergomba. 

A Szolnoki Kajak-Kenu Klub tagja. Miért pont Szolnok? S kik azok, akik segítik a felkészülésben?

- 17 évesen igazoltam Szolnokra, ahol elég magas szintet léptem, az előzőekhez képest, hiszen az azóta a már Olimpiát megjárt páros Hadvina Gergely csoportjában Hadvina Dórával folytattam a felkészülésemet. Mindig motiváltak, hiszen ők tényleg felértek a csúcsra, Világbajnokságot, Európa-bajnokságot és Olimpiát is nyertek. Számomra ez még mindig csak egy álom, de minden nap ezért küzdök, hogy én is felérhessek erre a szintre. Az egyesületünk elnöke, Dr. Farkas Gabriella mindig próbált a lehető legjobban támogatni engem, amiért nem tudok elég hálás lenni neki. A kezdetektől próbált megfelelő körülményeket biztosítani, miután otthonról elköltöztem segített a lakhatásomban is, és azóta is ha bármiben kell segíteni, Gabi az, aki azonnal próbálja a helyzetet a legkészségesebben megoldani.
Idén márciustól még mindig szolnoki színekben, de már egy másik edzőnél, Budapesten Mórocz Istvánnál végeztem a felkészülésem. Ő nagyon sokat segített nekem abban, hogy egy kicsit máshogy álljak a versenyzéshez, és az eredmények alapján ez hatásos volt. Valamint Tóth Petra edző kolléga is rengeteget hozzám tett. Ő tényleg az az ember, aki bármikor segít, ha szükség van rá. Jelenleg őket emelném ki, illetve az egyesületemet, akik a legtöbbet segítettek az idei felkészülésemben. Rengeteget tanulhattam tőlük és minden eddigi edzőmtől, és nagyon hálás vagyok azért is, hogy ha bármi nehéz kérdés előtt állnék, Vitálijt tudom, hogy felhívhatom és elmondja a véleményét, hogyan is tudnék olyan döntést hozni, amiből profitálni tudok hosszú távon. És természetesen a családom és a barátaim azok, akik mindig mindenben mellettem állnak és ezért nem tudok elég hálás lenni nekik.

Mi a következő megmérettetés? Illetve jövőre Párizsban rendezik az olimpiát. Szurkolhatunk Önnek?

- A hétvégén volt a korosztályos Országos Bajnokságunk, ahol 7 számban álltam rajthoz. K1 500 és 5000 méteren sikerült nyernem, de párosban és négyesben is indulhattam, ahol több dobogós és 4. helyet is szereztünk. Ezzel nekem véget ért a szezon. Egy hónap pihenés és felfrissülés vár most rám, aztán szeptembertől elkezdjük a felkészülést a következő szezonra. Természetesen Párizs lesz a fókuszban, de ez elég sok összetevőből felépülő helyzet, hogy ki utazhat majd ki. Egy vagy két válogató versenyünk lesz május és június körül, és utána derül ki, hogy ki utazhat a csapattal. Remélem én is közöttük lehetek majd!