25. május 04. 14:23 vasárnap (10 napja)
Az egykori hercegprímás földi maradványait 1991-ben, halálát követő 16 év után helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilika kriptájában május 4-én. Az esemény nemcsak a város, hanem az egész nemzet számára szimbolikus jelentőséggel bírt: Mindszenty hazatért.
Mindszenty József (1892–1975), a 20. századi magyar katolikus egyház egyik legmeghatározóbb alakja, 1945-től esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása. Neve összeforrt a keresztény hit védelmével és a kommunista diktatúra elleni békés, de rendíthetetlen ellenállással. 1948-ban koholt vádak alapján letartóztatták, megkínozták, majd életfogytiglanra ítélték. Betegsége és a hatalmas nyugati külpolitikai nyomás miatt 1955. július 14-től házi őrizetbe került, előbb Püspökszentlászlón, majd rövid ottani fogva tartás után november 2-ától a felsőpetényi Almásy-kastélyban, amelyről a Püspöki Kar is tudott. A bíboros az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörése után október 30-án szabadult ki az ÁVH-s őrség által biztosított házi őrizetéből a felsőpetényi kastélyból. Az 1956-os forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mondott, budavári rezidenciáján fogadta a külföldi delegációkat, és azonnal fölmentette hivatalukból a kommunistákkal kollaboráló papokat. A forradalom leverését követően november 4-én hajnalban az amerikai követségen kért menedéket, és azt meg is kapta. Az Apostoli Szentszék és a Magyar Népköztársaság megállapodásának megfelelően Mindszenty 1971. szeptember 28-án – szándéka ellenére, de a pápának fogadott engedelmesség okán – elhagyta Magyarországot. 1975-ben, kevéssel halála előtt, Mindszenty Ruzsik Vilmos atyával több mint egy hétre ellátogatott Venezuelába, 1975. április 25-én volt az utolsó aktív napja Bogotában. Ezután visszautazott Bécsbe már igen gyenge egészséggel.
A bécsi irgalmasrendiek kórházában 1975. május 6-án 14 óra 15 perckor halt meg, a délelőtti operációját követően. A halál közvetlen oka szívkoszorúér-meszesedés volt. A gyászhír pillanatok alatt bejárta az egész világot. A hivatalos gyászjelentést barátja, Franz König bécsi bíboros érsek adta ki.
Mindszenty József koporsójába került édesanyja képe, akinek a hazai sírjáról egy marék földet is hoztak a bíboros feje alá. Emlékiratainak egy kötetét is ide elhelyezték. Amikor a leólmozott kettős koporsóval a halottaskocsi a bécsi Szent István-dómhoz érkezett, megszólalt a Pummerin, az osztrákok legnagyobb harangja. A temetésre a híres zarándokhelyen, Mariazellben került sor. A gyászmisét König bíboros celebrálta. A magyar hatóságok egyetlen püspököt, egyetlen papot sem engedtek ki a temetésre, sőt, a határt is lezárták. Kivételt tettek a bíboros három rokonával.
Végül 1991. május 4-én helyezték örök nyugalomra Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek földi maradványait az esztergomi bazilika altemplomában. Ezzel teljesült a bíboros végakarata, amelyben azt kérte, ha „lehull a moszkvai hitetlenség csillaga a magyar égboltról” földi maradványait vigyék vissza Magyarországra. Újratemetése szimbolikus eseménye volt nem csak a rendszerváltoztatás, de a 20. század magyar történelmének is.
