20. május 02. 21:16 szombat
A 18. sz. első felében épült barokk lakóházat Héya Imre, székely nemesi családból származó Esztergom vármegyei alispán alakíttatta át az 1830-as években, klasszicizáló stílusban.
Héya Imre 1832–1836-ban a pozsonyi reformországgyűlések vármegyei követe, Esztergom és Bars-Hont megyék 1844-ben alakult Takarékpénztárának alapítója, később elnöke, 1856-tól igazgatója.
Lakóháza 1845-től Megyeri Besze János ügyvéd (1811–1892) tulajdona lett, aki 1848-ban őrnagyi rangban az esztergomi nemzetőrség parancsnoka, június 20-tól az országgyűlés képviselője volt. 1848. augusztus 10-én a nemzetőrség élén Komáromba vonult, és biztosította a várat Jellasics esetleges támadása ellen.
1849 augusztusának első napjaiban Aradon részt vett az országgyűlés ülésén, melyen Kossuth Lajos elnökölt. Az utolsó ülésen történteket az ő feljegyzéséből ismerjük. A szabadságharc leverését követően először halálra, majd tíz év várfogságra ítélték, melyből hat évet börtönben töltött.
1861-től 1868-ig Esztergom város országgyűlési képviselője. Érdemeire tekintettel Esztergom, Budapest és Debrecen is díszpolgárává választotta. 1892-ben, 81 éves korában Aradon hunyt el.
Lakóházát elkobozták, 1858-tól Lieb József molnár tulajdonába került, majd többszöri tulajdonosváltást követően 1896-ban a katolikus kör vásárolta meg. A ház falai között élénk társasági élet folyt a világháborúig.
1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja, 1957-től a Magyar Szocialista Munkáspárt városi bizottsága és a Munkásőrség használta 1987-ig – de ez már egy másik történet.