22. március 11. 10:11 péntek
2022. március 10-én, a tavaszi ülésszak utolsó plenáris ülésén döntött az Országgyűlés: megyei jogú város lett Esztergom és Baja. A képviselők 132 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett döntöttek a törvény elfogadásáról. A két településnek most úgy biztosít megyei jogú városi rangot az elfogadott kormányzati jogszabály, hogy az ezzel járó azon kötelezettségeknek, miszerint a közszolgáltatásokat a megyéjük egész területére biztosítaniuk kell, csak a 2024-es önkormányzati választást követően kell megfelelniük.
Mit is jelent pontosan a megyei jogú város?
A megyei jogú város a törvényhatósági jogú városok jogutódja. A címet a 1990. évi LXV. a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján, kérésre lehetett megszerezni. Azok a városok kaphatták meg, amelyek lakosságszáma meghaladta az 50 ezer főt. A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól nem rendelkezett a cím megszerezhetőségéről, ez a törvény került módosításra, aminek értelmében Esztergom is elnyerte a címet. A megyei jogú város azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek, a megyékkel és a fővárossal azonos jogok illetik meg. Képviselő-testülete a közgyűlés. A megyei jogú városok a vidék fővárosai. Olyan gazdasági, közigazgatási, kulturális központok, amelyek felelőssége nem csupán a településeink határáig terjed.
A megyei jogúság nem csak kötelességeket ró egy városra, hanem számos lehetőséget is. Ennek az egyik legreprezentatívabb formája a Modern Városok Program, melynek keretein belül a kormány - részben hazai, részben európai uniós forrásból – már több mint 3500 milliárd forintot csoportosított át a megyei jogú városok részére különböző célú fejlesztésekre. (28 országos közútfejlesztés valósul meg 800 kilométeren, de négy nagy vasútfejlesztés is helyet kapott a közlekedésfejlesztési csomagban, emellett húsz ipari park kialakítását, 15 városrehabilitációs beruházást, 11 intermodális, többféle eszközt kombináló csomópontot, reptérfejlesztéseket, várfelújításokat is eszközöltek belőle a megyei jogú városok.)
Miért olyan fontos ez Esztergomnak?
Történelmi múltját tekintve Esztergomnak mindig is előkelő szerepe volt az ország életében. A honfoglalást követően a 960-as években Géza fejedelem új, állandó székhelyének Esztergomot választotta meg. Itt született meg Szent István királyunk, itt keresztelték meg, majd itt is koronázták királlyá. Innentől kezdve egészen a tatárjárásig Esztergom volt a magyar királyok székvárosa valamint az ország egyházi központja. Az 1180-as évek végén ide látogató Barbarossa Frigyes császár krónikása a magyarok fővárosának írta le Esztergomot. A török hódoltság idején egy több megyényi területre kiterjedő szandzsák központja lett városunk. A felszabadulás után 1708-ban visszakapta szabad királyi város rangját, vele az iparűzési, gazdasági, vám-, kereskedelmi, pallos- és polgárjogait, a törvénykezést, bíráskodást, örökösödést, közigazgatást is beleértve.
Az újabb nagy csapás az első világháborút lezáró Trianoni szerződés jelentette városunknak, mely döntés értelmében csak az Esztergomi járás és maga a megyeszékhely maradt Magyarország területén.
1923-ban az anyaországon belül maradt Komárom és Esztergom megyéket egyesítették „Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye” néven, aminek Esztergom lett a székhelye. Esztergom 1929-ben megyei városi elnevezést kapott. Ennek értelmében a városi tanácsot a polgármesteri hivatal váltotta fel. Az 1938-as első bécsi döntés egy rövid időre helyreállította a régi vármegyét, majd a második világháború után véglegesen egyesítették a két csonka megyét, aminek 1945-ben Esztergomban alakult meg a Törvényhatósági Bizottsága.
A második világháborút követően a kommunisták átvették a hatalmat, és – némi eufemizmussal élve – nem tetszett nekik, hogy egy deklaráltan jobb oldali város (akkori polgármestere a kisgazda dr. Bády István volt) ilyen fontos megyei szerepet tölthet be. Miután „reakciós várossá” nyilvánították, 1950-ben döntés született arról, hogy a megye neve Komárom-Esztergom vármegye helyett Komárom megye lesz, melynek központjává Esztergom helyett Tatabányát tették. Ez 1952. augusztus 24-ére valósult meg.
