20. május 12. 19:02 kedd
Esztergomban az Árpád-kor óta folyamatosan nagyszámú zsidó közösség élt. Az okleveles források már 1050-ben egy esztergomi zsinagógáról szólnak. Az Árpád-házi királyok alatt több-kevesebb megszorítással, de a korabeli európai viszonyoknál biztonságosabb körülmények között élhettek Magyarországon a zsidók. A 15. században a megerősödő városokba egyre több zsidó költözött, kialakultak a "történelmi hitközségek" (Buda, Óbuda, Esztergom, Sopron, Tata). A középkori magyarországi zsidóság virágkora Mátyás király uralkodásának idején volt.
A városban a török megszállás alatt is folyamatosan létezett hitközség.
A reformkorban Esztergom befogadott zsidó kereskedőket, iparosokat, akik templomot, később imaházat, majd zsinagógát emelnek maguknak, amelyet a II. világháborúig rendeltetésszerűen használt a városi és a környékbeli zsidóság. 1944. május 11-én a zsidóság nagy részét elhurcolták, azóta nincs számottevő közösségük a városban.
