200 éve újra Esztergomban az érseki székhely

2020. május 15. 04:54 péntek

Esztergom, I. Szent István király államalapítása óta kiemelt keresztény központ, az ország első számú vallási helyszíne. A város ezen státusztát a török uralom alatt elveszítette közel 300 évre, azonban a török hódoltság megtörésével egyidőben az érseki székhely visszaköltöztetésének eszméje is megszületett.

A törökök kiűzését követően az érsekség visszatérésének megvalósítása váratott magára. 1820. május 16-án, Rudnay Sándor, Magyarország akkori Főpásztorának beiktatásával hivatalossá vált. A beiktatási ceremónia országos ünnepként zajlott a vízivárosi plébániatemplomban és az egyházi székhely visszatérését hangsúlyozva nagyszabású építkezések kezdődtek.

Rudnay Sándor hercegprímás határozott lépésének köszönhetően, az 1820-as években megindult Esztergomban a Várhegy komplex kiépítése, nem titkoltan azzal a törekvéssel, hogy az érseki székhely visszahelyezése mihamarabb megvalósuljon és a több évtizedes tervezgetés racionalizálódjon. A régi – törökök által lerombolt középkori székesegyházat elbontották, megőrizve a reneszánsz mesterművet, a még fennmaradó Bakócz-kápolnát (melyet ma a Bazilikában teljes pompájában továbbra is megcsodálhatunk).

Az új érseki székhely kiépítésének terve, komplex építkezésként magába foglalta a Szent Adalbert székesegyház, az északi és déli Kanonoksor, az Ószeminárium és a székesegyház előtti terület, a prímási pince kiépítését A Vízivárosban található Prímási Palota és kertje, a Főszékesegyházi Könyvtár – Bibliotheca, a Szent Anna Plébániatemplom (Kerektemplom) épült meg, szintén a székhely kiépítésének részeként.

Rudnay Sándor hercegpírmás

A megvalósult épületek, az akkori kor léptékében is óriásinak számítottak. Az építkezések megkezdését követő években Esztergomot „a magyar Róma” -ként emlegették. Mindezt csak a látszat alapján, a Vatikáni pompához hasonlítható építkezések okán.

Az érsekség visszaköltöztetésével azonban több, történelmileg is fontos mozzanat történt. Egyrészt a tény, miszerint az érsekség visszakerült Esztergomba, az Osztrák-Magyar Monarchián belül, olyan mértékű állásfoglalásnak számított Magyarország részéről, amely korábban elképzelhetetlen volt a Habsburg uralkodók regnálása alatt. Másrészt az érseki levéltár és könyvgyűjtemények az újonnan épült Főszékesegyházi Könyvtárban kerültek elhelyezésre, melyeket a török háborúk miatt 1543-ban pozsonyi és nagyszombati levéltárakba menekítettek. Így mentve meg a gyűjteményt egyben, Magyarországon, kutatható formában.