23. február 01. 10:32 szerda
A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály 2. (továbbiakban: Hatóság) élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági jogkörében eljárva az afrikai sertéspestis felszámolására vonatkozó mentesítési terv végrehajtása során meghozta az alábbi döntést.
HATÁROZAT
A 253350 kódszámú vadgazdálkodási egység (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Strázsahegy) afrikai sertéspestis szempontjából fertőzöttként nyilvántartott teljes területét szigorúan korlátozott területnek (SZKT) nyilvánítom.
A szigorúan korlátozott területen bevezetendő intézkedések:
1) Az Esztergomi Járási Hivatalnak valamennyi sertéstartó telepet hatósági megfigyelés alá kell helyeznie. 60 napon belül minden sertéstartó gazdaságot fel kell keresni, a kötelezően betartandó „Jó Sertéstartási Gyakorlat”-ot nyomtatott formában át kell adni a sertéstartónak, valamint fel kell hívni a figyelmét a sertéstartásban bekövetkező változások kötelező bejelentésére. Valamennyi sertéstartó telepet és azok sertésállományát korcsoportok szerint nyilvántartásba kell venni az Országos Főállatorvos 2/2021. számú határozatának 2.3.3.1.1 pontja szerint.
2) A gazdaságban lévő összes sertést a szállásán vagy más olyan helyen kell tartani, hogy vaddisznókkal ne érintkezhessenek.
3) A sertéstartó telepeken takarmányt, alomanyagot úgy kell elhelyezni, hogy vaddisznók ne férhessenek hozzá.
4) A sertéstartó épületek, illetve a telep ki- és bejáratánál megfelelő kéz- és lábfertőtlenítő eszközt kell elhelyezni és azt folyamatosan működtetni kell.
5) A sertéstelepek személyforgalmát a lehető legminimálisabbra kell korlátozni. Aki a sertéstelepekre be- vagy onnan kilép, köteles betartani az ASP elhurcolásának megelőzésére hozott hatósági intézkedéseket.
6) A vaddisznóval érintkezett személyek csak átöltözés és fertőtlenítés után mehetnek sertéstartó gazdaságba.
7) Tilos a sertéstartó telepre bevinni a kilőtt vagy elhullva talált vaddisznó bármilyen testrészét, illetve minden olyan anyagot vagy felszerelést, amely fertőződhetett az ASP vírusával.
8) Valamennyi sertéstartónak be kell tartania az Országos Főállatorvos 2/2021. számú határozata 6. függelékében foglalt, az ASP megelőzése szempontjából kiemelt jelentőségű általános járványvédelmi (biológiai biztonsági) követelményeket.
9) A kültéri sertéstartás helyét kettős kerítéssel körülvéve kell megakadályozni a házi sertések és a vaddisznók érintkezését. Azt a sertésállományt, amely a telep zártságára vonatkozó előírásnak az SZKT-vá való nyilvánítástól számított 90 napon belül nem felel meg, állami kártalanítás nélkül fel kell számolni.
10) A sertéstartók kötelesek bejelenteni a saját célra történő vágást a járási főállatorvosnak legalább 48 órával a vágást megelőzően. A járási főállatovos a járványügyi kockázat alapján dönt a szükséges vizsgálatok (szükség esetén virológiai vizsgálat céljából történő mintaküldés) előírásáról. Amennyiben a járási főállatorvos – a kockázatok mérlegelése alapján – szükségesnek ítéli, az Éltv. alapján aktív közreműködésre kötelezett szolgáltató állatorvos elvégzi a levágásra kerülő sertés vizsgálatát, a mintavételt és mintaküldést. A feladat elvégzéséért állami kártalanítás jár.
11) A sertéstartóknak az észleléstől számított 24 órán belül kell jelenteniük a szolgáltató állatorvosnak, ha ASP-re vagy klasszikus sertéspestisre gyanakszanak, továbbá, ha sertésük elhullott vagy megbetegedett. Kislétszámú sertés állományokban minden elhullott 2 hónaposnál idősebb sertésből ASP kizárására irányuló vizsgálatokat kell végeztetni. Nagylétszámú sertésállományok esetében az állattartó köteles jelenteni a Helyi Járványvédelmi Központnak, ha a napi elhullás bármely korcsoportban az elmúlt 10 nap átlagához képest megemelkedett, továbbá biztosítani kell, hogy hetente legalább 2 db elhullott 2 hónaposnál idősebb sertésből mintavétel és mintaküldés történjen ASP kizárására irányulóan.
12) Az elhullott házisertések hulláját 1. vagy 2. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozó üzemben kell ártalmatlanítani.
13) Élő sertések Magyarországon belül a fertőzött területen kívülre, illetve a fertőzött területen belül szabadon, továbbtartásra vagy azonnali vágásra csak akkor szállíthatók, ha a gazdaság járványügyi rendszere megfelel a kiemelt járványügyi előírásoknak és intézkedéseknek (10. függelék). A gazdaságnak évente két alkalommal hatósági állatorvos, vagy vele azonos jogállású személy által végzett ellenőrzés során, dokumentált módon kell az előírásoknak megfelelnie. A gazdaságnak rendelkeznie kell a járási hivatal főállatorvosa által jóváhagyott, a 10. függelék 1. c) pontjának megfelelő járványvédelmi intézkedési tervvel.
A továbbtartásra szállítandó sertéseket a kiszállítás időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban, vagy – ha azok 30 naposnál fiatalabbak – születésük óta a feladó létesítményben kell tartani. Ebben az időszakban fertőzött területről tartott sertést tilos az adott létesítménybe, vagy azon járványügyi egységbe bevinni, ahol az elszállítandó sertéseket elkülönítve tartják. A fertőzött területről érkező sertéseknek az ASP-re meghatározott nyomonkövetési időszakban, azaz 15 napig a rendeltetési létesítményben kell maradniuk.
A gazdaságból minden héten PCR vizsgálatra mintát kell küldeni minden járványügyi egységből az első két 60 naposnál idősebb, vagy annak hiányában az elválasztást követően elhullott sertések hullájából. A kiszállítást megelőző 15 napon belül virológiai (PCR) vizsgálat céljából alvadásban gátolt vért kell venni legalább annyi állatból, amely lehetővé teszi a létesítményben tartott állátok számának megfelelően 95%-os biztonsággal a 10%-os előfordulási gyakoriság kimutatását. A vérminták felének az elszállításra kerülő sertésekkel egy légtérben tartott állatokból, a másik felének a létesítmény egyéb járványügyi egységeiből kell származnia.
A kiszállítást megelőző 24 órán belül hatósági - jogosult vagy egyéb módon kijelölt - állatorvosnak klinikai vizsgálatot kell végeznie a létesítményben tartott és a mozgatni kívánt állatokra vonatkozóan, amely vizsgálat magába foglalja a meghatározott számú sertés hőmérőzését is (95%-os biztonsággal a 10%-os előfordulási gyakoriság kimutatása).
A szállítmány (akár továbbtartásra, akár azonnali vágásra) csak a Nébih honlapján megtalálható, kijelölt létesítménybe indítható. A szállítmányt kísérő állatorvosi bizonyítványon, vagy ahhoz mellékletként csatolt igazoláson minden esetben fel kell tüntetni az alábbi szöveget, és hatósági állatorvos által le kell igazolni:
„Az afrikai sertéspestisre vonatkozóan az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek megfelelően II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék”.
14) A kiemelt járványügyi előírásoknak és intézkedéseknek (10. függelék) meg nem felelő sertések nem hagyhatják el a fertőzött területet. Élő sertés továbbtartásra történő kiszállítása csak összefüggő, azonos kockázati besorolású területen belül, csak azonos vagy alacsonyabb járványügyi felkészültségű gazdaságba történhet. Az állatok azonnali vágásra csak összefüggő, azonos kockázati besorolású területen belüli vágóhídra szállíthatók, ahol ezen állatok elkülönített vágása, feldolgozása és a belőlük előállított termékek különleges állategészségügyi vagy azonosító jelölése biztosított. Az ilyen sertésekből előállított friss hús és húskészítmény kizárólag Magyarországon belül forgalmazható.
15) Élő sertések másik tagállamba történő mozgatása az Országos Főállatorvos 2/2021. számú határozata 2.3.3.8.2 - 2.3.3.8.5 pontjaiban foglaltak szerint lehetséges.
16) Élő sertésfélék harmadik országba történő kiszállítása tilos.
17) A fertőzött területen tartott sertésekből származó szaporítóanyag harmadik országba nem szállítható. Közösségen belül csak másik tagállam II. és III. típusú, korlátozás alatt álló területére szállítható a HJK előzetes engedélyével, az OJK hozzájárulásával és a fogadó tagország jóváhagyásával. A HJK az engedélyt az alábbi feltételek teljesülése szerint adhatja meg:
a) Az származási létesítmény megfelel a 2.3.3.7.8. pontban foglaltaknak.,
b) A származási létesítmény a 2021/605 bizottsági végrehajtási rendelet 32. cikk (2) pont szerinti előírásainak megfelelően szerepel a Nébih honlapján.
18) Tilos az állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladék (moslék) etetése.
19) Az engedélyezett takarmány előállítótól származó, nyilvántartott takarmányforgalmazótól vásárolt keveréktakarmányokon kívül csak olyan saját termesztésű gabona és szálas takarmány etethető, amelyet felhasználás előtt legalább 30 napig vaddisznóktól elzártan tároltak. Friss, lekaszált füvet és egyéb zöldtakarmányt felhasználni az SZKT-n belül tilos.
20) Mielőtt a szalmát a sertések almozására használnák, azt 90 napig olyan helyen kell tárolni, ahol vaddisznó nem férhet hozzá.
21) Minden sertéstartónak írásos állategészségügyi-járványvédelmi ellátási szerződést kell kötnie egy szolgáltató állatorvossal. A szolgáltató állatorvos köteles tájékoztatni az állattartót az állategészségügyi, járványvédelmi előírások betartásának rendjéről. Fel kell hívnia a sertéstartó figyelmét a hiányosságokra, és javaslatot kell tenni ezek kijavítására. A tájékoztatást dokumentálni kell és minden érintettnek alá kell írnia.
22) A mezőgazdasági földterületekre csak a füllesztéssel ártalmatlanított trágya helyezhető ki. A trágyázásra használt eszközök, gépek használatot követő azonnali mosása és fertőtlenítése az állattartó kötelezettsége.
23) Tilos a vaddisznók társas és egyéni vadászata és ezen felül valamennyi egyéb vadászható állatfajra vonatkozóan ideiglenesen fel kell függeszteni a társas és az egyéni vadászatokat.
24) Egyéni vadászatot - minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével - az első megállapítást követően – tekintet nélkül az első megállapítás óta eltelt időre – a Helyi Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: HJK) vezetője engedélyezheti, amennyiben az SZKT-ről folyamatos mintaküldés történik elhullott vaddisznókból a 8. függelék szerint.
Egyéni és társas vadászatot - minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével – a HJK vezetőjének engedélyével és csak az állategészségügyi hatóság által tartott járványvédelmi képzésen (a továbbiakban: járványvédelmi vadászképzés) részt vett és ott eredményes vizsgát tett vadász folytathat. Az a vendég- és bérvadász, aki a járványvédelmi vadászképzés eredményes elvégzését igazolni nem tudja, az SZKT-n csak az e képzést eredményesen elvégzett helyi vadász kíséretében vadászhat.
25) Társas vadászatokat - minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével - az első megállapítást követően – tekintet nélkül az első megállapítás óta eltelt időre – a HJK vezetője engedélyezheti, amennyiben az SZKT-ról rendszeresen történik mintaküldés elhullott vaddisznókból virológiai vizsgálat céljára a 8. függelék szerint. A kérelmet a vadászatra jogosultnak a vadászat tervezett időpontja előtt legalább 5 munkanappal – a HJK vezetője által meghatározott módon - kell írásban benyújtania. A kérelemben minden esetben a 7. függelék 1.1. pontjában foglalt adatokat – a zsigerelés helye GPS koordinátáinak kivételével – az egyéb állatfajok vonatkozásában is meg kell adni. A társas vadászaton részt vevők adatait (vadászjegy száma vagy név, lakcím) a vadászat során rögzíteni kell és két évig meg kell őrizni, az ellenőrző hatóság kérésére be kell mutatni. További feltétel, hogy vadászterület illetékes tájegységi fővadászának szakvéleménye alapján a területileg illetékes vadászati hatóság hozzájárulását adja a társas vadászat megtartásához a vadászatra kijelölt területen.
Abban az esetben, ha az adott területen nem kerül sor a 2.2.2.4.1 pont szerint vaddisznók csoportos diagnosztikai kilövésének engedélyezésére, az engedélyben (és a hozzájárulásban is) szerepelnie kell, hogy
a) a vadászatra kijelölt terület térbeli kiterjedése nem haladja meg a 300 hektárt;
b) a vadászatra kijelölt területen vaddisznó búvóhely nincs;
c) a vadászatra kijelölt területen belül vaddisznó jelenlétére utaló egyéb jel sincs;
d) a vadászat lefolytatása várhatóan semmilyen zavarást nem okoz a vaddisznóállományban.
e) kutya csak apróvad vadászaton alkalmazható, nagyvad társas vadászat csak kutya nélküli terelő vadászat formájában tartható.
26) Ha a vadász az általa megfigyelt vaddisznó esetében az ASP-re gyanút keltő tüneteket (elsősorban kifejezett mozgászavar vagy véres váladék ürülése a testnyílásokból) tapasztal, akkor a vadásznak diagnosztikai célból ki kell lőnie az érintett egyedet vagy egyedeket és a tapasztalt klinikai tüneteket haladéktalanul jelentenie kell a HJK-nak. A továbbiakban a vadásznak a HJK utasításának megfelelően kell eljárnia.
27) A vadászatra jogosultak kötelesek írásban bejelenteni minden tudomásukra jutott elhullott vaddisznót. A bejelentésnek tartalmazni kell a hulla fellelési helyének földrajzi koordinátáit, vagy a helyszín részletes leírását. A vadászatra jogosultaknak aktívan keresniük kell az elhullott vaddisznókat.
28) Az elhullottan talált, valamint gázolt, és a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók, valamint az állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból kilőtt egyedek testének az ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell végezni. Ennek érdekében gyűjtőhelyeket kell működtetni a vaddisznó testek összegyűjtésére és az ártalmatlanításra való elszállításig történő tárolására. Az állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó testeket is ezekre a gyűjtőhelyekre kell beszállítani.
29) Az SZKT-n a betegség első megállapítását követően a HJK az állománygyérítés érdekében külön határozatban elrendeli a vaddisznók egyedi diagnosztikai kilövését.
30) A diagnosztikai kilövés csak az arra vonatkozó aktív közreműködésre kötelező határozat alapján végezhető.
31) Minden állománygyérítés céljából kilőtt egészségesnek látszó egyedből, elhullott vaddisznóból és tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznóból mintát kell venni virológiai vizsgálat céljából.
32) A szabadtéri vaddisznóállomány fenntartó célú etetése tilos. A diagnosztikai kilövés, illetve annak előkészítése céljából a vadászatra jogosult leshelyenként hetente 10-15 kg takarmányt helyezhet ki a leshelyek közelében kialakított szórókon. Élve befogó berendezés üzemeltetése esetén berendezésenként és alkalmanként 10-15 kg takarmány használható. A vadászatra jogosultnak nyilvántartást kell vezetnie az e célból felhasznált takarmányokról (hova, mikor, milyen, mennyi takarmányt helyezett ki). Egyéb fajok etetését úgy kell megoldani, hogy az ilyen célból kihelyezett takarmányhoz a vaddisznó ne férhessen hozzá.
33) Az SZKT-ről élő vaddisznó, vaddisznó test vagy azok húsa nem szállítható ki. A diagnosztikai célból kilőtt egyedek egy részét a HJK engedélyével, negatív eredményű vizsgálatok után – a vadászatra jogosult írásbeli kérésére – a vadászatra jogosult mint végső fogyasztó magánfogyasztásra az SZKT-n belül felhasználhatja.
Az érintett települések jegyzőjének, illetve az illetékes járási hivatal vezetőjének minderről a lakosságot tájékoztatni kell.
A határozat visszavonásig érvényes.
E döntés a közléssel véglegessé válik, ellene közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, rendelkezései azonnal végrehajtandóak.
A határozatot sérelmesnek tartó fél a véglegessé vált döntés ellen – jogszabálysértésre hivatkozással – közigazgatási pert indíthat.
„Az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: Eüsztv.) 9. § (1) bekezdésében foglalt ügyfelek számára a közigazgatási per iránti keresetlevél benyújtására elektronikus úton az IKR rendszeren keresztül, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalnak címzett elektronikus űrlap útján van lehetőség. Az IKR rendszer az alábbi úton érhető el: https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/client
Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken kívüli ügyfeleknek a keresetlevelet „A közigazgatási perrendtartásról” szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. § (1) bekezdése alapján a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított 30 napon belül kell a Győri Törvényszéknek (9021 Győr, Szent István út 6.) címezve, de a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályánál benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz.
A közigazgatási bírósági eljárás illetéke 30.000 Ft, az eljárás során azonban a feleket illeték feljegyzési jog illeti meg.
INDOKOLÁS
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság az ÁDI/2023/0004550/EK-G0BISU számú vizsgálati eredményközlője szerint afrikai sertéspestis vírust mutatott ki a 253350 kódszámú vadgazdálkodási egység (Esztergom közigazgatási területe) területén állománygyérítés céljából kiőtt vaddisznóból.
„Az afrikai sertéspestis elleni védekezésről” szóló 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet (továbbiakban: FVM rendelet) 15.§ (2) és (3) bekezdése, valamint az Országos Főállatorvos 2/2021. számú határozatának 2.2.1.5 pontja alapján a vaddisznókban megállapított afrikai sertéspestis másodlagos előfordulás miatt meghoztam a rendelkező részben elrendelt intézkedéseket.
A meghozott intézkedések részletes végrehajtási szabályait az Országos Főállatorvos 2/2021. számú határozata tartalmazza.
Határozatomat az FVM rendelet 15. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével hoztam meg.
Hatáskörömet „Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről” szóló 2008. évi XLVI. törvény 51. § (3) u) pontja és „A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről” szóló 383/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet 18. § (7) b) pontja állapítja meg.
Illetékességemet „A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról” szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján állapítottam meg.
A döntés véglegességéről „Az általános közigazgatási rendtartásról” szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban Ákr.) 82.§. (1) bekezdés alapján határoztam.
A bírósági felülvizsgálat lehetőségéről az Ákr. 114. § (1) bekezdése, „A közigazgatási perrendtartásról” szóló 2017. évi I. törvény 7. § (1) a) pontja és 12. § (1) bekezdése, 29. § (1) bekezdése, 39. § (1) bekezdése és 77. § (1)-(2) bekezdése, továbbá „A polgári perrendtartásról” szóló 2016. évi CXXX. törvény 608. §, „Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. § 17. pont d) alpontja, 9. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pontja, valamint „A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról” szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 4. mellékletének 4. pontja alapján adtam tájékoztatást.
Az elsőfokú közigazgatási bírósági eljárás illetékéről és a perben a feleket megillető illeték feljegyzési jogról „Az illetékekről” szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján adtam tájékoztatást.
A határozat azonnali végrehajthatóságáról az Ákr. 84. § a) pontja alapján rendelkeztem, mivel az afrikai sertéspestis az országot súlyos gazdasági kárral sújtó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző megbetegedés.
A kiadmányozás a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja 9/KMB/2020. (IV. 01.) számú utasításának II./7 pontjában foglaltak szerint történt.
Tata, az elektronikus dátumbélyegző szerinti időpontban
Dr. Kancz Csaba főispán nevében és megbízásából:
dr. Karácsonyi Ottó főosztályvezető
