vissza a portálra
Esztergom Város Önkormányzata
Turizmus/
Esztergom és a turizmus
2008.10.08. 11:34
Esztergom páratlan idegenforgalmi adottságokkal rendelkező város. A természet- és tájföldrajzi adottságoktól kezdve a kulturális és történelmi örökségen keresztül a sokoldalú kikapcsolódást lehetővé tévő regionális kínálatig és Budapest közelségéig minden tényező egy idegenforgalmi centrum szerepére predesztinálnák várost.
Esztergom fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben, kötőváros a Duna folyam partján és igen kedvelt idegenforgalmi célpont.
Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye volt 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja volt. Kevesek tudják, hogy a városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje, és a magyar repülés egyik bölcsője, hisz itt alapította meg a 20. század elején kisrepülőgépgyárát idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. Esztergom az Ister-Granum Eurorégió központja, és egyre bővülő kínálattal várja az idelátogatókat belföldről és külföldről egyaránt.
Esztergom Európa és világszinten is egyedülálló kincseket őriz, ezeket részletesen mutatjuk be a Látnivalók menüpont alatt.
Aki úgy dönt, hogy közelről is megcsodálná Esztergom gyönyörű épületeit, múzeumait, és itt töltene egy éjszakát a Szálláshelyek menü alatt találja a kínálatot.
Esztergom földrajzi fekvése:
Dunántúlon, a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén, a Duna folyam jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. A Dunakanyar legfelső városának szokták nevezni. Az EU normához igazodó területi felosztás szerint a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, turisztikai szempontból a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz. A Duna félkörben fogja körbe a várost, és két ágra szakadva alkotja a Prímás-szigetet. Az óvárosra kelet-nyugat irányú beszorítottság jellemző. Nyugatról a Duna, Keletről pedig a Vaskapu fogja közre, ezért jellemző rá az észak-déli irányú kiterjedés. Az óvárostól 5 km-re délre fekszik Kertváros, ahol a város lakosságának közel ötöde él.
Esztergom közigazgatási határain belül 8 sziget található: Körtvélyesi-sziget, Nyáros-sziget, a Táti-sziget 0947 helyrajzi számú része, Csitri sziget, Prímás-sziget, 0956 helyrajzi számú sziget (elmosta a Duna), Helemba-sziget, Dédai-sziget, Törpe-sziget.
A Prímás-sziget eredetileg két szigetből állt: a Prímás- és a Vízivárosi sziget. Ezek nagyon közel voltak egymáshoz, és amikor egy cementet szállító hajó elsüllyedt a Dunán, a két sziget közötti csatornát Víziváros település megbízásából feltöltötték a cementtel.
Fontosabb állóvizei: Halas tó, Mini tó, Fürdő tó, Kerek tó, Dédai-tó, Bottyán tó, Palatinus-tó
Fontosabb folyóvizei Duna 18 km hosszan, Kis-Duna, Csenke-patak, Kincses-patak, Szent János- vagy Szentléleki- patak, Diósvölgyi-patak, Kenyérmezői-patak, Fári-kút, a Cigány-, és Hármas-kút. A Duna bal partján, a várossal szemben torkollik a Garam, és nem messze az Ipoly a Dunába.
Az óváros legmagasabb pontja, legidősebb képződménye és egyben központja a 157 m magas, dolomitból álló Várhegy. Ezzel szomszédos a Szent Tamás-hegy, mely a várost keretező dombvidék egyik tagja. E dombvidék felszíne keleti irányban lépcsőzetesen emelkedik, részei: Elő-hegy (176 m), Szent János-kút (175 m), Orbán-kápolna (179 m), Kusztus (237 m), Sípolóhegy (318 m), Kis-kúria hegy (317 m), Sas-hegy (322 m) és a Vaskapu (406 m). A Szent Tamás-hegy, a Várhegy és a Kis-Duna-ág között törnek fel Esztergom hévforrásai közül valamennyi hévízzel kevert karsztvíz, hőmérsékletük 29 °C körül mozog. Ezek táplálják a város strandját, és erre épült a város élményfürdője is. A Várheggyel szemben lévő egykori Szent György hegyet a Bazilika építésekor elhordták.
2005-ben költözött a városba a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatósága.
Esztergom nevének eredete:
Az Esztergom név eredetével kapcsolatban több elképzelés is létezik:
Egyesek szerint az Iszter(gam)ból ered (Iszter=Duna, Gam=Garam). Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. Mivel Esztergom a Dunakanyarban épült, a gom utótag jelentése lehet a hajlat, görbület (pl: gomb, gömb, gumó).
A név legrégibb alakja Iszterograd, ami az Esztergomnál a Dunába torkolló Garam folyóra utal (üsztürü=mellékág).
Neve bolgár-török estrogin küpe (= bőrpáncél) és a strgun (= tímár) főnevekből ered és egykori bőrpáncélkészítők lakhelyére utal.
Nevének eredetével kapcsolatban a szláv sztregomj (= akire vigyáznak) szó is szóba jöhet.
Érdekességek az érdekességek közül Esztergomban:
- Hivatalosan Esztergom a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának székhelye. Bár ritkán fordult elő, hogy itt ülésezett a testület, az Alkotmánybíróság elnökét itt iktatják be az Aranybulla előtt.
- Esztergom 2005-ben egymillió turistát fogadott. 1972-ben ez a szám, csak 200–350 ezer volt.
-A törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a török lovasság utódjának tekintett légierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli. Itt megtalálod a kapcsolódó cikket.
- Janicsárinduló is született egy a városról, az Estergon Kalesi (Esztergom vára) címmel.
Ugyanezen a néven a közelmúltban Ankarában, a török fővárosban felépítették az esztergomi várhegy mását.
- A városban található egykori forrásra a 15. században vízemelő gépet helyeztek, majd rézcsöveken vitték fel a vizet a várba (156 m). A szerkezet még a 17. században is működött. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában.
- A városba három császár tett látogatást: Barbarossa Frigyes (1189), Ferenc József (1886)[8], Akihito japán császár (2002)
- A Bazilikában, a levéltárban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét.
- A 34 magyar szent mintegy harmada élt Esztergomban.
Ha még több érdekességről szeretne olvasni, kattintson a Helyi históriák menüpontra.
Esztergom nemcsak a turisták célpontja, hanem a filmeseké is. Esztergomban forgatták a következő filmek néhány epizódját:
Kertes házak utcája (1962)
The Golden Head (Az aranyfej) (1964) (Bartók Béla utcában)
Tótágas (1976) (A Lőrinc utcában és a Széchenyi téren)
Last Run (Végső játszma) (2001) (Vízivárosban)
Hazatérések (2007) (A belvárosban és a Tabán (mai nevén Szent Erzsébet) hídnál)
Amusement (Szórakozás) (2008) (Diósvölgyön)
Rosszfiúk (2000)
Egy erkölcsös éjszaka (1977) a Kis-Duna sétánynál.
2008.10.08. 11:34
Esztergom páratlan idegenforgalmi adottságokkal rendelkező város. A természet- és tájföldrajzi adottságoktól kezdve a kulturális és történelmi örökségen keresztül a sokoldalú kikapcsolódást lehetővé tévő regionális kínálatig és Budapest közelségéig minden tényező egy idegenforgalmi centrum szerepére predesztinálnák várost.
Esztergom fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben, kötőváros a Duna folyam partján és igen kedvelt idegenforgalmi célpont.
Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye volt 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja volt. Kevesek tudják, hogy a városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje, és a magyar repülés egyik bölcsője, hisz itt alapította meg a 20. század elején kisrepülőgépgyárát idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. Esztergom az Ister-Granum Eurorégió központja, és egyre bővülő kínálattal várja az idelátogatókat belföldről és külföldről egyaránt.
Esztergom Európa és világszinten is egyedülálló kincseket őriz, ezeket részletesen mutatjuk be a Látnivalók menüpont alatt.
Aki úgy dönt, hogy közelről is megcsodálná Esztergom gyönyörű épületeit, múzeumait, és itt töltene egy éjszakát a Szálláshelyek menü alatt találja a kínálatot.
Esztergom földrajzi fekvése:
Dunántúlon, a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén, a Duna folyam jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. A Dunakanyar legfelső városának szokták nevezni. Az EU normához igazodó területi felosztás szerint a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, turisztikai szempontból a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz. A Duna félkörben fogja körbe a várost, és két ágra szakadva alkotja a Prímás-szigetet. Az óvárosra kelet-nyugat irányú beszorítottság jellemző. Nyugatról a Duna, Keletről pedig a Vaskapu fogja közre, ezért jellemző rá az észak-déli irányú kiterjedés. Az óvárostól 5 km-re délre fekszik Kertváros, ahol a város lakosságának közel ötöde él.
Esztergom közigazgatási határain belül 8 sziget található: Körtvélyesi-sziget, Nyáros-sziget, a Táti-sziget 0947 helyrajzi számú része, Csitri sziget, Prímás-sziget, 0956 helyrajzi számú sziget (elmosta a Duna), Helemba-sziget, Dédai-sziget, Törpe-sziget.
A Prímás-sziget eredetileg két szigetből állt: a Prímás- és a Vízivárosi sziget. Ezek nagyon közel voltak egymáshoz, és amikor egy cementet szállító hajó elsüllyedt a Dunán, a két sziget közötti csatornát Víziváros település megbízásából feltöltötték a cementtel.
Fontosabb állóvizei: Halas tó, Mini tó, Fürdő tó, Kerek tó, Dédai-tó, Bottyán tó, Palatinus-tó
Fontosabb folyóvizei Duna 18 km hosszan, Kis-Duna, Csenke-patak, Kincses-patak, Szent János- vagy Szentléleki- patak, Diósvölgyi-patak, Kenyérmezői-patak, Fári-kút, a Cigány-, és Hármas-kút. A Duna bal partján, a várossal szemben torkollik a Garam, és nem messze az Ipoly a Dunába.
Az óváros legmagasabb pontja, legidősebb képződménye és egyben központja a 157 m magas, dolomitból álló Várhegy. Ezzel szomszédos a Szent Tamás-hegy, mely a várost keretező dombvidék egyik tagja. E dombvidék felszíne keleti irányban lépcsőzetesen emelkedik, részei: Elő-hegy (176 m), Szent János-kút (175 m), Orbán-kápolna (179 m), Kusztus (237 m), Sípolóhegy (318 m), Kis-kúria hegy (317 m), Sas-hegy (322 m) és a Vaskapu (406 m). A Szent Tamás-hegy, a Várhegy és a Kis-Duna-ág között törnek fel Esztergom hévforrásai közül valamennyi hévízzel kevert karsztvíz, hőmérsékletük 29 °C körül mozog. Ezek táplálják a város strandját, és erre épült a város élményfürdője is. A Várheggyel szemben lévő egykori Szent György hegyet a Bazilika építésekor elhordták.
2005-ben költözött a városba a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatósága.
Esztergom nevének eredete:
Az Esztergom név eredetével kapcsolatban több elképzelés is létezik:
Egyesek szerint az Iszter(gam)ból ered (Iszter=Duna, Gam=Garam). Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. Mivel Esztergom a Dunakanyarban épült, a gom utótag jelentése lehet a hajlat, görbület (pl: gomb, gömb, gumó).
A név legrégibb alakja Iszterograd, ami az Esztergomnál a Dunába torkolló Garam folyóra utal (üsztürü=mellékág).
Neve bolgár-török estrogin küpe (= bőrpáncél) és a strgun (= tímár) főnevekből ered és egykori bőrpáncélkészítők lakhelyére utal.
Nevének eredetével kapcsolatban a szláv sztregomj (= akire vigyáznak) szó is szóba jöhet.
Érdekességek az érdekességek közül Esztergomban:
- Hivatalosan Esztergom a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának székhelye. Bár ritkán fordult elő, hogy itt ülésezett a testület, az Alkotmánybíróság elnökét itt iktatják be az Aranybulla előtt.
- Esztergom 2005-ben egymillió turistát fogadott. 1972-ben ez a szám, csak 200–350 ezer volt.
-A törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a török lovasság utódjának tekintett légierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli. Itt megtalálod a kapcsolódó cikket.
- Janicsárinduló is született egy a városról, az Estergon Kalesi (Esztergom vára) címmel.
Ugyanezen a néven a közelmúltban Ankarában, a török fővárosban felépítették az esztergomi várhegy mását.
- A városban található egykori forrásra a 15. században vízemelő gépet helyeztek, majd rézcsöveken vitték fel a vizet a várba (156 m). A szerkezet még a 17. században is működött. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában.
- A városba három császár tett látogatást: Barbarossa Frigyes (1189), Ferenc József (1886)[8], Akihito japán császár (2002)
- A Bazilikában, a levéltárban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét.
- A 34 magyar szent mintegy harmada élt Esztergomban.
Ha még több érdekességről szeretne olvasni, kattintson a Helyi históriák menüpontra.
Esztergom nemcsak a turisták célpontja, hanem a filmeseké is. Esztergomban forgatták a következő filmek néhány epizódját:
Kertes házak utcája (1962)
The Golden Head (Az aranyfej) (1964) (Bartók Béla utcában)
Tótágas (1976) (A Lőrinc utcában és a Széchenyi téren)
Last Run (Végső játszma) (2001) (Vízivárosban)
Hazatérések (2007) (A belvárosban és a Tabán (mai nevén Szent Erzsébet) hídnál)
Amusement (Szórakozás) (2008) (Diósvölgyön)
Rosszfiúk (2000)
Egy erkölcsös éjszaka (1977) a Kis-Duna sétánynál.