Helyi históriák
Archívum
|
Esztergom felfedezése, avagy a hely története
Hány az óra vekker úr? 2010.06.28. 12:44 
Bacsó Péter híres filmcímét idézve ez alkalommal órákról és órásokról szól a helytörténeti rovat, aminek egy különleges fejezete, kezdete ez, mivel a toronyóra-kezelők históriájáról esik szó. Az írás alapját Takács József, az Esztergom évlapjai folyóirat 1994-es számában található cikke adta.
|
Esztergom felfedezése, avagy a hely története
Egy esztergomi mecénás hagyatéka 2010.06.21. 10:23 
Majer Istvánról nem véletlenül nevezték el az esztergomi városatyák a legújabb korban a nevelésért adományozandó díjat (melyet az önkormányzat idén június 4-én pedagógus nap alkalmából adott át – szerk), a nemes egyházi vezető ugyanis ezer szállal kötődött a 19. századi Esztergomhoz. A helytörténeti rovatban már szerepelt az egyházi személyiség életpályájáról, ezúttal Majer Istvánról, mint a szerteágazó témát felölelő gyűjtő. Az 1893-ban elhunyt káptalani helytartó, az érseki szék helyelnöke hagyatékáról Pifkó Péter 1994-ben publikált cikke alapján állítottuk össze az írást.
|
|
Esztergom felfedezése, avagy a hely története
Szemelvények az esztergomi iskolaszék történetéből 2010.06.15. 9:52 
Egy diákvárosban, melynek történelme immár ezer évnél is korábbra vezet vissza az időben, nem kell keresni az oktatással, neveléssel kapcsolatos epizódokat. Ez az írás egy rövid összegzés az esztergomi iskolaszék helytörténeti vonatkozásairól, melyet Tóth Gabriella, a Limes Komárom-Esztergom megyei tudományos szemle 1994-es első számában található írása felhasználásával jött létre.
|
In Memoriam Csordás András
2010.06.09. 10:41 
Nemrég adta hírül a Hídlap, hogy 80 éves korában elhunyt Csordás András tanár, templomos lovag. A nemes férfiútól május 14-én a Belvárosi temetőben búcsúztak családtagjai, barátai, diákjai és ismerősei. A sírnál kollégája, barátja, Koós Károly mondta a nekrológot. A családtól kapott biogáfiai kiegészítéssel megtoldva ezzel a beszéddel hajtunk fejet most Esztergom közismert tanárának emléke előtt.
|
|
Esztergom felfedezése, avagy a hely története
In memoriam Gábris József 2010.06.01. 13:32 
Helytörténeti sorozatunkban többször is volt rá alkalom, amikor a város különböző nagyságairól, kivételese személyiségeiről meséltünk olvasóinknak. A régmúlt idők kiválóságai a művészetek, a hadviselés, az egyház és sok más területen tevékenykedtek, de egy diákvárosban az sem meglepő, hogy – és már erre is volt több példa – egy tanárról szólunk a helytörténet iránt érdeklődőknek. Szomorú, de fontos kötelességünknek teszünk most eleget, amikor megemlékezünk az esztergomi tanítóképző főiskola egykori vezetőtanáráról, Gábris Józsefről. A nemrég elhunyt pedagógus temetésén kollégája, barátja, Kaposi Endre
nekrológját idézzük fel.
|
Esztergom felfedezése, avagy a hely története
Esztergom vármegye Trianon után 2010.05.31. 9:33 
A trianoni békediktátum 90. évfordulója alkalmából arról olvashatnak a helytörténet iránt érdeklődők, hogy miként alakult az ország szétszabdalása után a vármegyék, azon belül is Esztergom vármegye sorsa. Írásunkat ezúttal Csombor Erzsébet, a megyei levéltár vezetője tanulmánya alapján készítettük el.
|
|
Esztergom felfedezése, avagy a hely története
Óvoncok meséje 2010.05.25. 15:37 
Helytörténeti rovatunkban ezúttal Esztergom egyik legrégebbi óvodája alapításának és szárba szökkenésének történetét adjuk közre, aminek sorait a megyei levéltár igazgatójának, Csombor Erzsébetnek írása alapján meséljük el. Az ő – „Adalékok az esztergomi Belvárosi Óvoda történetéhez” című – dolgozatát a Limes Komárom-Esztergom Megyei Tudományos Szemle 1994/1-es számában találhatjuk meg.
|
Miről írt az Esztergom és Vidéke 121 évvel ezelőtt?
Miniszteri hatáskör, Kossuth bölcsessége és női dolgok 2010.05.18. 11:44 
A kereskedelem és ipar jövőjéről, Kossuth és az ipar kapcsolatáról, valamint egy kissé csipkelődő hangvételben írt nőkről szóló szólásgyűjteményről vetettek papírra sorokat a korabeli helyi szerzők az 1889. május 12-ei, Esztergom és Vidéke számában. Lapozzunk bele a 121 évvel ezelőtti vásott oldalakba!
|
|
Esztergom felfedezése, avagy a hely története
Amikor lerajzolták a Dunát 2010.05.17. 12:11 
Közel két évszázaddal ezelőtt a litográfia, vagyis a kőnyomatos képsokszorosítás elterjedésekor elkészült egy a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig tartó Duna-táj rajzsorozat. A képek máig tartó jelentőségét, illetve azok megalkotásának történetét Kaján Imre, a Duna Múzeum előző igazgatója foglalta össze „Polgári képek a birodalmi Dunáról, avagy egy művészeti eljárás születése” című írásában, melyet a Limes tudományos szemle 1997/1-es számában adott közre. A dolgozat értékét nagyban emeli, hogy a szakember a főszerepet jelentő grafikákat is mellékelte. Helytörténeti rovatunkban így a jelzett író cikkéből szemelvényezünk.
|
Esztergom felfedezése, avagy a hely története
Esztergom apostola In Memoriam Csordás Eörs 2010.05.07. 7:00 
Szomorú aktualitás kapcsán ezúttal is egy Esztergomhoz kötődő jeles személyiségről olvashatnak rovatunkban a helytörténet rajongói. Csordás Eörs Mária protonotárius kanonokot április 23-án temették el Esztergomban, az egyéniségét övező rokonszenv, az általa betöltött különböző egyházi tisztségek mind arra rendelik, hogy neve ott legyen az e cikksorozatban már többször is emlegetett nagyok között.
|
|
Esztergom felfedezése, avagy a hely története
A Szent István-forrás centenáriuma (II. rész) 2010.05.03. 9:40 
Előző írásunkban, létrejöttének 100. évfordulója kapcsán írtunk a Szent István strandfürdő forrásának történetéről. Akkor azzal fejeztük be a fordulatos históriát, hogy a fürdőt üzemeltető Esztergomi Takarékpénztár Rt. által megbízott német Ráky nevű cég 323 méter mélységig tartó fúrását 1910-ben fejezte be. Helytörténeti rovatunkban ezúttal az első magyar város alatti vízkincsek históriájának egy-egy részletét tárjuk az olvasók elé. Cikkünket, most is a megyei levéltártól kapott írásos emlékek alapján készítettük.
|
Esztergom felfedezése, avagy a hely története
A Szent István-forrás centenáriuma (I. rész) 2010.04.26. 10:13 
Bár 2007-ben az esztergomi Szent István fürdővel már foglalkotunk, most újra előtérbe kerül az intézmény, egészen pontosan annak legfontosabb része, az azt tápláló forrás, mely idén „ünnepli születésének” 100. évfordulóját. A jubileum kapcsán a megyei levéltár által összeállított anyagból részletes krónikáját olvashatjuk az artézi kút fúrásának.
|
|
Esztergom felfedezése, avagy a hely története
Egy híres szőlőnemesítő históriája 2010.04.20. 7:37 
A Dobogókői útról nyílik a hegyek felé a Mathiász János utca. Helytörténeti sorozatunkban ezúttal ennek az utcának a névadójáról mesélünk olvasóinknak. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább visszaerősödött Esztergom bortermelői rangja, ennek egyik legelső jelképe volt, amikor az egyik utcát a legendás szőlőnemesítőről nevezték el. Régi korok hírességeit bemutató sorozatunk mostani részét ezúttal a megyei levéltár munkatársa Kládek László írása alapján adjuk közre.
|
Esztergom felfedezése, avagy a hely története
„...jég és víz nagy erővel rontott a városra...” 2010.04.12. 10:55 
Úgy tűnik, hogy az idei első tavaszi szél egyelőre nem árasztja a vizet, de azért egy Duna-parti városban időnként nem árt megemlékezni, felemlegetni egykori nagy árvizeinket. Ebben ezúttal Helischer József leírása lesz segítségünkre, annak a gáláns úrnak a korabeli tudósítása, aki vagyonából adományozva, a városi könyvtárat alapította. Időben tett kirándulásunkon most 1838-ba kalauzoljuk el olvasóinkat, abba az évbe, amikor Esztergom utcáin hömpölygött a Duna.
|
|
Esztergom felfedezése, avagy a hely története
II. Rákóczi Ferenc ostrommal foglalja vissza Esztergom várát 2010.03.29. 13:38 
Olvasóinknak ezúttal Rákóczi Ferenc emlékiratainak esztergomi vonatkozású, 1706-ban lejegyzett részletével kedveskedünk. A história nem csak azt mutatja meg, hogy miféle tudományt igényelt a hadakozás, de azt is, hogy az ellenálló felek egymás iránti érzelmei között a nemes és kegyelmes modor volt az uralkodó. Rákóczi Ferenc visszaemlékezését a „Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv” lapjain találhatjuk.
|
A tudomány nevében
2010.03.16. 10:09 
Helytörténeti rovatunkban ezúttal egy vérbeli 20. századi históriát mesélünk el olvasóinknak. Most a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége történetét követhetik végig az érdeklődők. Ezúttal persze meglehetősen rendhagyó módon, nem az ódon évszázadokba kalauzoljuk el az olvasót, hanem a II. világháború és a rendszerváltás közötti évtizedekbe. Írásunkat az Esztergom Évlapjai 1981-es kiadásában megjelent Németh János-féle cikk alapján készítettük.
|
|
Esztergom felfedezése, avagy a hely története
Egy „Esztergomba szakadt magyar úr” története 2010.03.08. 11:20 
Helytörténeti rovatunkban tán nem volt még arra példa, amire most, hogy egy adott intézmény névadójáról meséltünk olvasóinknak. E tekintetben is vizsgálhatjuk pedig Esztergom történelmét, hiszen korábban élt nagyjaink neve nem véletlenül került oktatási-, egészségügyi- vagy szociális intézményeink valamelyikének névtáblájára. Ezúttal a múlt század első felének kiemelkedő esztergomi vezetőjéről, Glatz Gyuláról adunk közre részletekre is kiterjedő biográfiát. A különös fordulatoktól sem mentes életutat a megyei levéltár munkatársa, L. Balogh Béni állította össze.
|
Esztergom felfedezése, avagy a hely története
Mesék a fiúnevelő intézetről 2010.03.02. 10:30 
Idén ünnepeljük Martsa Alajos fotóművész születésének 100. évfordulóját. A jubileum kiváló alkalom arra, hogy a 20. századi esztergomi értelmiség közösségteremtő figurája egy írása erejéig „megszólaljon” rovatunkban. A szerző „Éveim az esztergom-tábori fiúnevelő intézetben 1920-1925 (Visszaemlékezés)” című írása a későbbi fotográfus gyerekéveiről mesél. Az életrajzi szakasz egyben fontos helytörténeti adalék és már csak azért is kiemelkedő értékkel bír, mivel a több, mint ezeréves város mellett nehezebben kap szót a történelemkönyvekben a tőszomszédságában lévő Esztergom-Kertváros. Martsa cikkét – melyből részleteket közlünk most – a rovatunkban már idézett 1981-es keltezésű Esztergom évlapjai kiadványban találhatjuk meg.
|
|
Esztergom felfedezése, avagy a hely története
Színjátszók a 19. századi Esztergomban 2010.02.22. 10:03 
Először adunk közre olyan históriát, mely Esztergom majd kétszáz évvel ezelőtti színjátszóiról, illetve az itt működő színészi társulatokról szól. Helytörténeti rovatunk ezúttal is egy viszonylag könnyedebb epizódját eleveníti fel a legendás város történelmének. A cikk Pifkó Péter és Zachar Anna „Egy eltűnt színlap nyomában” című, 1979-ben publikált tanulmánya alapján készült.
|
Esztergom felfedezése, avagy a hely története
A legnagyobb magyar kertész-tudós élete 2010.02.15. 8:19 
Helytörténeti rovatunkban nem egy alkalommal meséltük el Esztergom utcáinak névadó hírességei életútját. Most is ezt tesszük, mégpedig a közel harminc évvel ezelőtt, az Annales Strigoniensis lapjain megjelent Geday Gusztáv tanulmánya alapján. Írásunkban Rudinai Molnár István, az Esztergomból indult európai hírű szőlészeti, kertészeti tudós életét mutatjuk be.
|
Időjárás
most 16 fok,
erősen felhős
Közép-Magyarország
mai előrejelzés: min +5, max +16 fok, szitálás, gyenge eső.
holnapi előrejelzés: min +3, max +20 fok, közepesen felhős.
további időjárás
Közép-Magyarország
mai előrejelzés: min +5, max +16 fok, szitálás, gyenge eső.
holnapi előrejelzés: min +3, max +20 fok, közepesen felhős.
további időjárás
Szavazás
Partnereink
KAPCSOLAT