Közlekedés bemutatása
2008.10.08. 16:16

„Közlekedések nem képezik az országok velejét ugyan, de csakolly hatásuk van, mint valami élő test vérereinek [...]; valamint akadozó, vagy lázas vérforgás közt a legegészségesb velő is szolgailag lenyügőzve van.” (Széchenyi István)

A rohamosan átalakuló világgazdasági rendszerben azok a térségek versenyképesek, amelyek könnyen és gyorsan megközelíthetőek, megfelelő háttér-infrastruktúrával és képzett munkaerővel rendelkeznek. Azok a területek, ahol a szállítás nehezen vagy költségesen oldható meg, ahol a fejlesztésekhez nincs kiépítve szolgáltató rendszer, illetve nem biztosítható megfelelően képzett (viszonylag olcsó) munkaerő, a globális versengés szempontjából elvesztek, népességmegtartó erejük csökken, és egyéb irányú fejlesztési terveikhez sem tudják biztosítani a forrásokat.
Esztergom 2001 októbere óta nem zsákutca a magyar és a nemzetközi közúti hálózatban, hanem fontos tranzitállomás a közép-európai közlekedési rendszerben. A Mária Valéria híd újjáépítésének köszönhetően olyan folyamatok indultak el térségünkben, amelyek városunk fontosságának további növekedését, ezzel együtt közlekedési kapcsolatainak javulását vetítik előre.
Fontos továbbá, hogy Esztergom turista szempontból is jól és könnyen megközelíthető.

Közúti közlekedés:
A város Budapestről autóval a 10-es főúton Dorogon, a 11-es főúton Visegrádon vagy Dobogókőn< /a> keresztül közelíthető meg. 2001 óta a város újra elérhető Párkány irányából a Mária Valéria hídon át. Autóbuszok Budapest felé indulnak legsűrűbben, mintegy napi ötven-hatvan járatpár közlekedik az Árpád híd és Esztergom között. Jelenleg folyik a város második közlekedési tengelyének kiépítése, az úgynevezett Bánomi-áttörés, ami tehermentesíteni fogja a belvárost és eltereli a forgalmat a Várhegy környékéről, így felgyorsulhat a városon keresztül menő forgalom.

Vasúti közlekedés:
Esztergom két vasúti vonalon közelíthető meg. 1891-ben készült el az Esztergom-Almásfüzitő-vasútvonal, a Budapest– Esztergom-vasútvonalat pedig 1896 májusában adták át. Ma a Komárom-Esztergom–Komárom útvonalon naponta 14, Budapest-Esztergom-Budapest között naponta 46 menetrendszerinti járat közlekedik. (A vonatok a N yugati pályaudvarról indulnak). 2006. december 10-én az összevont Budapest-Esztergom, illetve Esztergom-Almásfüzitő vonalakon az Államvasutak bevezette az ütemes menetrendet, így a Nyugati pályaudvarról minden óra 20. percében, Esztergomból pedig minden óra 8. percében biztosan indul vonat. Budapest közelsége indokolná a pálya vonalvezetésének felülvizsgálatát, illetve a vágányok számának növelését.
Vasútállomások Esztergom területén:
Esztergom-Kertváros
Esztergom (végállomás)
Suzuki (csak ipari)

Vízi közlekedés:
A Kis-Duna szakaszon már a nyolcvanas években kialakítottak kishajó kikötőt a nyugati turistáknak. Később aztán, ahogy a városon belül elterjedt a hajózás és nőtt a hajósok száma átalakították yachtkikötővé.
A távolsági vízi közlekedés egyértelműen a turisták igényeihez alkalmazkodik. A várost hetente kb. 54 szálloda- és több kirándulóhajó érinti. Esztergom és Budapest között csak a főszezonban járnak menetrendszerinti kirándulóhajók többnyire reggel és délelőtt indulnak, és estére érkeznek vissza Budapestre.
Mivel a Dunán egyszerre egymás mellett csak három hajó köthet ki, és nem egyszer a meglévő kikötő és a mólók kevésnek bizonyulnak, tervezik egy új turista-kikötő építését az esztergomi, és egy teherkikötő építését a párkányi oldalon. A jelenlegi hajóállomás a Prímás-szigeten található. További kikötő-mólók vannak a vízivárosi Erzsébet parkban, illetve 2006-ban adtak át a Prímás-szigeten egyet. A mólók egy része a Mahart Passnave tulajdona, a többi a város hajózási vállalata, az EgomPorté.

Légi közlekedés:
Komárom-Esztergom megyében két repülőtér található: az egyik a kecskédi, a másik az esztergomi. A Kertvárosban található füves kifutópályával rendelkező repülőtér csak középkategóriájú gépek fogadására alkalmas, ezért tervben van átalakítása Business repülőtérré, ami elősegítené Esztergom erősödő regionális szerepét. Jelenleg főként sport célokra használják: ejtőernyősök, vitorlázórepülősök, sárkányrepülősök kedvelt célpontja. Az esztergomi repülőtér a 111-es főúttal párhuzamosan fekszik Esztergom és Kertváros között az ipari parkkal szemben. Kifutója 1000 × 80 méteres.

Helyi közlekedés:
Esztergomban az autóbusz forgalom igen jelentős, naponta 408 távolsági, 14 elővárosi, 210 helyi járat indul az autóbusz-pályaudvarról, illetve érkezik oda. A helyi közlekedést a Vértes Volán bonyolítja. Mivel a buszvégállomás a belvárosban található, ezért minden látnivaló gyalogosan is könnyen megközelíthető. Helyijáratok indulnak a szomszédos Párkányba is „S” jelzéssel. Hosszú évek tervezése után megvalósulás alatt áll a buszpályaudvar kiköltöztetése a belvárosból a Tesco áruház mellé, így hamarosan a helyi közlekedést teljesen át kell szervezni. Az eddigi sugár irányú buszvonalak körjáratossá alakulnak és nagyrészük a belváros, valamint Kertváros felé indulna, de szó van egy búbánatvölgyi és egy párkány-esztergomi helyijárat indításáról is. A jelenlegi buszpályaudvar helyén a tervek szerint parkolókat alakítanak majd ki.