Kedves Böngésző!
2008.12.09. 12:57

A rendszert változtató Magyarország egyik legfontosabb és legszebb vívmánya önkormányzatiság. A demokrácia egyik alapja. Benne érvényesül azon fő alkotmányossági elv, miszerint az állampolgárok szabadon rendelkezhetnek saját sorsuk felől, szabadon választanak és szabadon választhatóak.

Hazánkban a demokratikus Magyarország egyik legfontosabb törvénye az 1990. évi LXV. törvény, ami a helyi önkormányzatokról szól, rövidítve gyakran Ötv-nek, vagyis Önkormányzati törvénynek is nevezik. Bevezetőjében (preambulumában) a következő szerepel: „Az Országgyűlés – követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Charta alapkövetelményeit – elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége – közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján – önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. Az Országgyűlés, támogatva a helyi közösségek önszervező önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, előmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját.”.

Hogy tisztában legyünk a helyi önkormányzás lényegével, érdemes teljes egészében idéznünk a vonatkozó törvény első fejezetét, illetőleg a második fejezetnek leginkább a helyi közösséget érintő részét:
„I.. Fejezet – A helyi önkormányzás általános szabályai. Az önkormányzati jogok.
1. § (1) A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el. (2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (3) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. (4) A helyi önkormányzat – a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. (5) Törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról. (6) A helyi önkormányzat a törvény keretei között: a) önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; b) önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. Saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat. Kiegészítő állami támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzat; c) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat- és hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe. 2. § (1) A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. (2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester –, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg. (3) A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. A helyi önkormányzatnak a döntésre jogosult szerv a jogszabályban előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni. 3. § Az önkormányzati jogokat, illetőleg az ön­kormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlását az Alkotmánybíróság, illetőleg a bíróság védi. 4. § Az 1-3. §-ban biztosított önkormányzati jogok minden helyi önkormányzat tekintetében egyenlők. 5. § A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok (továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. Feladatok és hatáskörök. 6. § (1) A községnek, városnak, fővárosnak és kerületeinek (továbbiakban: települési önkormányzat), a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek: a) a helyi önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak; b) törvény a nagyobb lakosságszámú és teljesí­tőképességű önkormányzatoknak – más helyi önkor­mányzatokhoz képest – több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg. A kisebb lakosságszámú település önkormányzata – amennyiben saját maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni tud – működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését. Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. (2) A helyi önkormányzat önként vállalt, illetőleg kötelezően előírt feladat- és hatáskörei a helyi közügyek széles körét fogják át. Törvény kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet feladat- és hatáskörébe. (3) A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek. 7. § (1) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét állam­igazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási fela­datot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, a főjegyzőnek és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is. (2) Törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában. (3) Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke az (1) és (2) bekezdésben biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

II. Fejezet – A települési önkormányzat. A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei.

8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztisztaság és a településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően–, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. (5) A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. 9. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő- testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő- testület hivatala látják el. (3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgár­mesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetőiket. (…)”

Az önkormányzati típusok kapcsán elmondhatjuk, hogy Magyarország területi tagozódásáról az Alkotmány rendelkezik. Ehhez illeszkednek az önkormányzati szintek is. A helyi önkormányzatok két típusa különböztethető meg: a települési és a megyei (vagy másképpen: területi) önkormányzatok. A települési önkormányzatok helyi önkormányzatok, a megyei önkormányzatok a területi tagozódás alapján területi, az önkormányzáshoz való jog alapján helyi önkormányzatnak minősülnek. Az önkormányzatok szintje között nincsen alá- és fölérendeltségi viszony, nem utasíthatják egymást, a kölcsönös érdekeket szem előtt tartván együttműködnek, és tiszteletben tartják egymás helyi önkormányzáshoz való jogát, autonómiáját. (A kisebbségi önkormányzatok, illetve más, például szabadságjogok alapján létrejövő egyéb önkormányzatok, illetőleg a közjog alapján létrejövő köztestületek, egyetemek stb. nem tartoznak a helyi önkormányzatok típusai közé.)

És egy kis közelmúltbeli történelem: Esztergom Város Önkormányzata 1990. október 25-én tartotta alakuló ülését. Esztergomban a képviselő-testület tizennégy egyéni választókerületi és Tizenhárom listás mandátumot szerzett képviselőből állt össze. A Választási Bizottság a törvényes határidőn belül nyolcvannégy fő egyéni jelöltet és tíz listát vett nyilvántartásba. Az első fordulóban a 21.933 választópolgár közül 7.880-an szavaztak, (azaz a részvételi arány 35,9%-os volt). Az első fordulóban hat egyéni képviselő szerzett mandátumot: Brassai György (SZDSZ-FIDESZ), Horváth György (KDNP), Németh József (KDNP), Minczér Kálmán (szlovák kisebbség), dr. Sinka Gábor (KDNP) és Szóda Ferenc (KDNP). A második fordulóban a 21.886 választópolgárból 6.455-en adták le szavazatukat (29,5%-os részvételi arányt érve el). Egyéni képviselő lett még: dr. Ámon György (KDNP), Bánhidi László (KDNP), Juhász Albin (független), Knapp János Pál (FIDESZ-SZDSZ), Nagyfalusi Tibor (SZDSZ), Paál Anikó (SZDSZ-FIDESZ), Reményi Károly (KDNP) és Vilmos Péter (KDNP). Listáról jutott a képviselő-testületbe: dr. Antalics Mihály (MDF), Balázs László (KDNP), dr. Horváth István (KDNP), Juhász Józsefné (Vállalkozók Pártja – MDF), Kulcsár Márton (KDNP), Kund Ferenc (KDNP), Meggyes Tamás (FIDESZ), Miavecz Jenô (SZDSZ), Mitter Iván (FIDESZ), Nyers Sándor (SZDSZ), Sipos Imre (KDNP), dr. Sólyom Olimpia (SZDSZ) és Szabó Sándor (KDNP). A képviselő-testület pártok szerinti megoszlása ezek után így alakult: KDNP – tizennégy fő, MDF – egy fő, Vállalkozók Pártja – egy fő, független – egy fő, szlovák kisebbség – egy fő, SZDSZ – hat fő és FIDESZ – három fő. A képviselő-testület korelnöki székét dr. Sinka Gábor foglalta el, Sárközi Sándor lett a cigány kisebbség tanácskozási jogú szószólója. Polgármester-jelöltet a  KDNP, alpolgármesteri jelöltet az SZDSZ állított. Dr. Könözsy László független jelölten  1990. október 25-én tizenhét igen és tíz nem szavazattal a képviselő-testület polgármesterré választotta. Eskütétele után az új polgármestert dr. Bády István volt polgármester köszöntötte, majd átadta neki a város kulcsát.

Kedves Böngésző!
Az esztergomi önkormányzattal (helyhatósággal) kapcsolatosan olyan menüpontokat talál, mint a képviselő-testület, a kisebbségi önkormányzatok, a bizottságok és a bizottsági feladatkörök (ezek működésének az értelmezését, reményeink szerint, elősegíti a fentebb hosszabban idézett törvényi szakasz). Ezek mellett ezeken a felületeken is hírt adunk önkormányzati programokról, (állás-) pályázatokról, választási és népszavazási ügyekről, közmeghallgatásokról.
Őszintén reméljük, haszonnal tudják „forgatni” ezeket az oldalakat.

Üdvözlettel: (a szerkesztők)