Egyház
Archívum
|
A „kis lépések” bíborosa
2010.05.26. 8:18 
Miután VI. Pál pápa 1973-ban fölkérte Mindszenty József hercegprímást, hogy mondjon le tisztségéről, de a prímás lelkiismereti okokra hivatkozva ezt nem volt hajlandó megtenni, a pápa megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket 1974. február 5-én. Ezt követően 1976. február 10-én a Vatikán és a magyar állam közös megállapodása értelmében az új esztergomi érsek Lékai László lett.
|
Az utolsó hercegprímás
2010.05.03. 9:47 
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy könyvtárnyivá duzzadt azoknak a jegyzőkönyveknek, írásoknak, dokumentumoknak, visszaemlékezéseknek a sora, amelyek a 20. század talán legnagyobb, az egész világ által ismert mártír főpásztor, Mindszenty József esztergomi hercegprímás tollából származnak, vagy róla szólnak, vele kapcsolatosak.
|
|
Az egyetemes egyházjog tudós főpapja
Serédi Jusztinián hercegprímás 2010.04.26. 10:30 
Az első világháború elvesztése és az azt követő trianoni békediktátum sokkolóan hatott a magyar nemzetre. A frontokon elesett katonák fölötti fájdalmat csak fokozta az ország kétharmad részének elcsatolása, a Szent István-i Magyarország szétdarabolása, a családok szétszakítása, a rövid, de annál véresebb kommunista diktatúra túlkapásai és a maradék magyar hazába menekült, földönfutóvá vált nincstelenek sokasága. Az embert próbáló évtizedek idején töltötte be az esztergomi érseki széket Csernoch János utóda, Serédi Jusztinián hercegprímás, esztergomi bíboros-érsek, Magyarország első főpapja.
|
A történelmi Magyarország utolsó prímása - Csernoch János
2010.04.20. 7:33 
Kivételes körülmények között futotta be nem mindennapi karrierjét a szlovák származású magyar főpap, Csernoch János érsek, a történelmi Magyarország utolsó prímása.
|
|
Johannes Cardinalis Simor
2010.03.08. 12:14 
Bár azt szokták mondani, hogy a történelem megismétli önmagát, de ez csak hosszabb távon igaz. A kemény és határozott, gyakran még Ferenc József császárnak is ellentmondani kész Scitovszky János a végsőkig feszültté vált politikai helyzetben, 1866-ban meghalt. Utódául a sokkal kevésbé erélyes, ám a kompromisszumokra mindig kész Simor Jánost nevezte ki az uralkodó 1867. január 20-án, amelyhez a pápai megerősítés is hamarosan megérkezett.
|
Scitovszky János hercegprímás
A búcsújáró püspök 2010.03.02. 10:45 
Még azt mondják, hogy a 19. században nemzetek és nemzetiségek nem fértek meg egymás mellett abban a hatalmas birodalomban, amelyet Osztrák Császárságnak, Habsburg Birodalomnak, vagy a későbbiekben Osztrák-Magyar Monarchiának neveztek. Erre cáfol rá Scitovszky János személye és munkássága.
|
|
Hám János érsek
Aszkézis és politika 2010.02.22. 10:54 
A számtalan jellemző emberi tulajdonság egyike az ambíció, amelyet adott esetben nevezhetünk hatalomvágynak. Kevesen vannak, akik könnyedén megválnának valamely tisztségtől, amelybe a sors vagy a szerencse helyezte őket. Ezen kevesek közé tartozik Hám János esztergomi érsek.
|
Egy lelkiismeretes főpásztor
Kopácsy József hercegprímás 2010.02.15. 8:23 
Könnyen hihetnénk, hogy az ország előmenetelében csak a nagytekintélyű, előkelő családok sarjai játszottak meghatározó szerepet, pedig ez korántsem így van. Gondoljunk csak történetesen a jobbágysorból fölemelkedett és kishíján a pápai tiaráig jutott Bakócz Tamásra.
|
|
Megtalálták Pázmány Péter földi maradványait
Pozsonyban nyugszik a magyar érsek 2010.02.09. 13:05 
Megtalálták Pázmány Péter földi maradványait Szlovákiában, a pozsonyi Szent Márton-dómban. A 1570 és 1637 között élt magyar jezsuita hittudós, bíboros, esztergomi érsekkel kapcsolatos régészeti felfedezést elsőként Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek mondta el a híveknek egyik szentmiséje után. A szenzációs hír azóta már bejárta országot-világot, és mivel Esztergomot több aspektusból is érinti a híres lelet, így közreadjuk Pázmány Péter életének történetét, illetve Esztergommal való kapcsolatát. Cikkünkben felhasználtuk az érsekről elnevezett egyetem honlapján lévő biográfiát.
|
Rudnay Sándor hercegprímás
Ismét Esztergomban 2010.02.01. 8:32 
A 19. század első ötven esztendeje hazánk történetének egyik legcsodálatosabb korszaka, maga a reformkor. Ekkor, 1802-ben alapította gróf Széchényi Ferenc a Nemzeti Könyvtárat, ekkor hozta létre gróf Széchenyi István a reformkor kezdetén 1825/27-es országgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémiát, ekkor épült a Lánchíd, alkotott Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Arany János, ekkor lépett a színre a magyar történelem talán legnagyobb hatású szónoka, Kossuth Lajos, tette le a voksát a nemzet ügye mellé a nagyszerű jogtudós, Deák Ferenc és sorolhatnánk a végtelenségig azoknak az évtizedeknek a nagyszerű személyiségeit és vívmányait, melyek végül elvezettek 1848/49 csodálatos forradalmához és szabadságharcához.
|
|
Habsburg-Lotharingiai Károly Ambrus
Az őszinteségben vétkes 2010.01.25. 8:20 
Mindig elgondolkodtató és számtalan kérdést vet fel, ha egy tehetséges fiatalember, akit a sors ráadásul magas méltóságba helyezett, nem tudja beteljesíteni hivatását, képtelen megfelelni a hozzá fűzött reményeknek egyszerűen azért, mert a Gondviselés rövidre szabta földi életének esztendeit. A „miért” gondolata ötlik az ember eszébe akkor is, amikor Habsburg-Lotharingiai Károly Ambrus érsek történetében kutakodik.
|
A „fehér barátok” atyja
2010.01.18. 8:46 
Elgondolkodtató, hogy Magyarország első koronás uralkodója, István király, nem csupán Európában, de túlzás nélkül mondhatjuk, hogy világszerte tisztelt szentje az egyháznak, mi több, magát az Árpád-házat úgy is nevezték, hogy „szent királyok nemzetsége”. Ennek ellenére a magyarok még nem adtak pápát Rómának, sőt, szerzetesrend is mindössze egy van, amely magyar alapításúnak mondható, jelesül az esztergomi Boldog Özséb kanonok alapította pálosok rendje.
|
|
Batthyány József érsek
Hűség és bátorság 2010.01.18. 8:35 
Valóban „Fidelitate et fortitudine”, hűség és bátorság jellemezte a Batthyány család minden nagyszerű sarjának életét és munkásságát kezdve a németújvári Batthyányiak grófi ágából származó bíboros, hercegprímás, esztergomi érsektől a 19. század vértanú miniszterelnökén át egészen Batthyány Strattmann Lászlóig. A család már korábban is adott a hazának bátor katonákat, tehetséges hadvezéreket, várkapitányokat, főispánokat, Horvátországnak bánokat, Magyarországnak nádorispánokat. A későbbi hercegi cím az esztergomi metropolita József bátyjára, Ádámra szállott.
|
Barkóczy Ferenc érsek
Mit alkothatott volna… 2010.01.11. 12:05 
Helytörténeti rovatunk esztergomi érsekekkel foglalkozó sorozata ezúttal Barkóczy Ferenc életét mutatja be. A grófi családból származó egyházi vezető előbb tizenhét éven át az egri püspökséget irányította, majd négy évig az esztergomi érseki széket birtokolta.
|
|
Aki hasznosan munkálkodott
Csáky Miklós József érsek 2009.12.21. 16:47 
A Szepes megyei Szepesváralján 1698. december 5-én született Csáky Miklós József mindössze hat esztendőt töltött az esztergomi érseki székben, ám az érsekségét megelőző évtizedekben betöltött tisztségei és egyházépítő tevékenysége mindenképp említésre érdemesítik.
|
Bécs hű szolgája - Esterházy Imre érsek
2009.11.25. 8:48 
Kevés emberben fedezhető fel annyi ellentmondás, mint Esterházy Imre érsek jellemében. Egyházi pályáját pálos rendi szerzetesként kezdte és egészen a hercegprímási székig jutott, mindvégig hűségesen szolgálva a Habsburg-dinasztiát. Mindeközben a protestánsüldözéseket ellenezte, prímásként lelkes adakozó, pompakedvelő építtető, aki a világi méltóságokat megszégyenítő lakomákat rendezett, miközben ő maga minden hivatalos iratot „Frater Imre” néven írt alá és fekvőhelye rosszabb volt, mint egy egyiptomi sivatagi remetéjé.
|
|
Az első hercegprímás
2009.11.17. 8:05 
Diplomáciai küzdelmek és vallási ellentétek kereszttüzében töltötte életét az a magyar főpap, aki gyakorlatilag alig-alig tartózkodott éppen aktuális egyházmegyéjében. Keresztély Ágostnak hívták és 1666. október 19-én született Moritz von Sachsen-Zeit választófejedelem harmadik, legkisebb fiúgyermekeként, evangélikus családban.
|
„Magyarországot előbb szegénnyé"
2009.11.03. 9:12 
A horvát eredetű honosított császári katonai család gyermeke 1631. október 26-án született evangélikus családból. Apja, Kollonich Ernő, Komárom főkapitánya első felesége halála után katolizált. Új házasságát Kuffstein Erzsébet bárónővel kötötte, amely frigyből kilenc gyermeke született, közülük a hetedik volt Lipót, akit maga Pázmány Péter részesített a keresztség szentségében. Kezdetben közel sem egyházi pályára készült. Még nem volt tizennégy esztendős, amikor Bécsbe került és Ferdinánd főherceg apródja lett.
|
|
IV. és V. Miklós érsekek
Diplomácia és karrier 2009.03.17. 13:15 
Amint Hegedüs András írja, történetírásunk korábban „Szügyinek” is nevezte azt a Miklós érseket, akit a vatikáni levéltár konzekvensen Vásáriként említ. A különböző névváltozásoknak családi okai vannak, Miklós nagyapja Lóránd volt ugyanis az, aki a Nógrád megyei Szügyről a Bihar megyei Vásáriba költözött.
|
Lukács, a rendíthetetlen főpap
2008.12.03. 10:41 
Az esztergomi egyházi főméltóságok históriáját elmesélő sorozatunk főszereplője ezúttal Lukács érsek, kiről elődjeitől eltérően számos adat maradt fent. Ez részint annak köszönhető, hogy igen hosszú ideig, mintegy huszonhárom évig állt a magyarországi főegyházmegye élén, másrészt maga a korszak és a főpap személyisége adta az okot a közismertségre és vívta ki a történetírók különös érdeklődését.
|
KAPCSOLAT