Egyház
Archívum
|
DÍJAZOTT FERENCES SZERZETES
2010.09.02. 14:09
Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium igazgatóját, Tokár János ferences szerzetest a Közép-Európai Tanárakadémia Pro Educanda Juventute díjban részesítette, melyet Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke jelenlétében adtak át augusztus 24-én, Budapesten. Az indoklás szerint a Tokár János vezette tanári közösség kiemelkedő munkát végez Bajnán és Nagysápon a felnőtt cigány népesség számára két évvel ezelőtt beindított esti tagozatú gimnáziumi képzéssel.
|
Tokár János a feloszlatott szerzetesrendek újjászületéséről
A teremtett világ iránti tisztelet 2010.06.22. 10:43
A magyar egyházi rendek huszadik századi története 1950-ben vett drámai fordulatot, amikor feloszlatták a rendeket. A diktatúrában is, majd pedig a rendszerváltáskor is kiderült, hogy a feloszlatott rendek tagjai nem vesztették el a legfontosabbat, a hitüket és az ebből fakadó együvé tartozásukat.
|
|
Öröm a reformátusoknál
2010.05.26. 9:47
Új orgonát avattak pünkösd vasárnapján a református templomban az istentiszteleten. Az orgona átmenetileg a szószék mellett kapott helyet.Az orgona olasz gyártmányú, hárommanuálos, 170 regiszteres, 32 pedálsoros, két darab hangfallal, amely barokk, romantikus, angol, francia hangzásokkal rendelkezik, a „legkényesebb” zenei stílusú művek előadására is alkalmas. azért, hogy a templomba érkező hívek közelről is megnézhessék, egy későbbi időpontban kerül majd a karzatra, a végleges helyére. A pünkösdi ünnepi istentiszteleten Rózsár Brigitta és Fodor Lajos kántorok játékával áll a hívek szolgálatába.
|
A keresztény egyház születésnapja
2010.05.26. 9:43
A rendszerváltás előtt a vallási ünnepeket alig-alig lehetett megünnepelni. A nagy változás e téren is sokat módosított a korábban volt értékrenden, a pünkösd munkaszüneti nappá vált, először 1993. május 31-én. Maga a kifejezés a görög „pentakoszté” szóból ered, mely „ötvenedik napot” jelent és arra utal, hogy húsvét szombatjának ünnepe után vagyunk 50 nappal. Az ünnep zsidó néphagyományból származik, mikor is a húsvét szombatját követő ötvenedik napon a befejezett aratást hálálták meg a Szentföldön.
|
|
A „kis lépések” bíborosa
2010.05.26. 8:18
Miután VI. Pál pápa 1973-ban fölkérte Mindszenty József hercegprímást, hogy mondjon le tisztségéről, de a prímás lelkiismereti okokra hivatkozva ezt nem volt hajlandó megtenni, a pápa megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket 1974. február 5-én. Ezt követően 1976. február 10-én a Vatikán és a magyar állam közös megállapodása értelmében az új esztergomi érsek Lékai László lett.
|
Az utolsó hercegprímás
2010.05.03. 9:47
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy könyvtárnyivá duzzadt azoknak a jegyzőkönyveknek, írásoknak, dokumentumoknak, visszaemlékezéseknek a sora, amelyek a 20. század talán legnagyobb, az egész világ által ismert mártír főpásztor, Mindszenty József esztergomi hercegprímás tollából származnak, vagy róla szólnak, vele kapcsolatosak.
|
|
Tizennyolc kórus, rangos vendégek
Egyházzenei fesztivál tizenhatodszor 2010.04.26. 10:49
A Piliscsaba-Klotildliget Községszépítő és Természetvédő Egyesület szervezésében május 7. és 9. között zajlik a Piliscsabai Egyházzenei Napok nevű rendezvénysorozat. A tizenhatodik alkalommal megrendezett eseményen összesen 18 kórus lép fel Budapestről, az ország távolabbi tájairól, és a határon túlról, a Felvidékről, Erdélyből és a Bácskából.
|
A történelmi Magyarország utolsó prímása - Csernoch János
2010.04.20. 7:33
Kivételes körülmények között futotta be nem mindennapi karrierjét a szlovák származású magyar főpap, Csernoch János érsek, a történelmi Magyarország utolsó prímása.
|
|
Az Örömhír ünnepe
2010.03.22. 9:34
Március 25-én ünnepelte az egyház Mária szűzi fogantatásának napját, vagy amint hazánkban nevezik, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét. Magyarországon, Mária országában Szent István felajánlása óta különösen nagy becsben tartják ezt az ünnepet. Ekkor jelent meg Gábriel arkangyal Máriának, hogy megkérdezze tőle: akar-e az Isten Fiának édesanyja lenni? És abban a pillanatban, amikor a Szent Szűz kimondotta: „Íme az Úrnak szolgáló leánya, legyen nekem a te igéd szerint”, kezdetét vette a megváltás, amely tetőpontját nagypénteken éri majd el, diadalát pedig húsvét vasárnapján, a feltámadás fényességében.
|
Johannes Cardinalis Simor
2010.03.08. 12:14
Bár azt szokták mondani, hogy a történelem megismétli önmagát, de ez csak hosszabb távon igaz. A kemény és határozott, gyakran még Ferenc József császárnak is ellentmondani kész Scitovszky János a végsőkig feszültté vált politikai helyzetben, 1866-ban meghalt. Utódául a sokkal kevésbé erélyes, ám a kompromisszumokra mindig kész Simor Jánost nevezte ki az uralkodó 1867. január 20-án, amelyhez a pápai megerősítés is hamarosan megérkezett.
|
|
Scitovszky János hercegprímás
A búcsújáró püspök 2010.03.02. 10:45
Még azt mondják, hogy a 19. században nemzetek és nemzetiségek nem fértek meg egymás mellett abban a hatalmas birodalomban, amelyet Osztrák Császárságnak, Habsburg Birodalomnak, vagy a későbbiekben Osztrák-Magyar Monarchiának neveztek. Erre cáfol rá Scitovszky János személye és munkássága.
|
Hám János érsek
Aszkézis és politika 2010.02.22. 10:54
A számtalan jellemző emberi tulajdonság egyike az ambíció, amelyet adott esetben nevezhetünk hatalomvágynak. Kevesen vannak, akik könnyedén megválnának valamely tisztségtől, amelybe a sors vagy a szerencse helyezte őket. Ezen kevesek közé tartozik Hám János esztergomi érsek.
|
|
Egy lelkiismeretes főpásztor
Kopácsy József hercegprímás 2010.02.15. 8:23
Könnyen hihetnénk, hogy az ország előmenetelében csak a nagytekintélyű, előkelő családok sarjai játszottak meghatározó szerepet, pedig ez korántsem így van. Gondoljunk csak történetesen a jobbágysorból fölemelkedett és kishíján a pápai tiaráig jutott Bakócz Tamásra.
|
Megtalálták Pázmány Péter földi maradványait
Pozsonyban nyugszik a magyar érsek 2010.02.09. 13:05
Megtalálták Pázmány Péter földi maradványait Szlovákiában, a pozsonyi Szent Márton-dómban. A 1570 és 1637 között élt magyar jezsuita hittudós, bíboros, esztergomi érsekkel kapcsolatos régészeti felfedezést elsőként Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek mondta el a híveknek egyik szentmiséje után. A szenzációs hír azóta már bejárta országot-világot, és mivel Esztergomot több aspektusból is érinti a híres lelet, így közreadjuk Pázmány Péter életének történetét, illetve Esztergommal való kapcsolatát. Cikkünkben felhasználtuk az érsekről elnevezett egyetem honlapján lévő biográfiát.
|
|
A kistérségi alapon kívül is támogat a régió központ
Esztergomi hangosítás a kesztölci templomban 2010.02.09. 8:31
Új hangosítási eszközöket kapott a kesztölci templom az esztergomi holding cégcsoporthoz tartozó EHÍR Kft.-től, a két hangfalat és az erősítőt Meggyes Tamás polgármester adta át február 3-án, délután a településen.
|
Rudnay Sándor hercegprímás
Ismét Esztergomban 2010.02.01. 8:32
A 19. század első ötven esztendeje hazánk történetének egyik legcsodálatosabb korszaka, maga a reformkor. Ekkor, 1802-ben alapította gróf Széchényi Ferenc a Nemzeti Könyvtárat, ekkor hozta létre gróf Széchenyi István a reformkor kezdetén 1825/27-es országgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémiát, ekkor épült a Lánchíd, alkotott Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Arany János, ekkor lépett a színre a magyar történelem talán legnagyobb hatású szónoka, Kossuth Lajos, tette le a voksát a nemzet ügye mellé a nagyszerű jogtudós, Deák Ferenc és sorolhatnánk a végtelenségig azoknak az évtizedeknek a nagyszerű személyiségeit és vívmányait, melyek végül elvezettek 1848/49 csodálatos forradalmához és szabadságharcához.
|
|
Január 24.én zárult az ökumenikus imahét
2010.01.25. 11:28
A fenti időpontban ért véget a hagyományos esztergomi ökumenikus imahét, melynek során a templomokban más gyülekezetek lelkipásztorai hirdették az igét. A rendezvény alkalmából Esztergomba látogatott a három történelmi nagyegyház vezető személyisége is: Erdő Péter, Paskai László, Ittzés János és Steinbach József szerdán a református templomban tartott közös istentiszteletet.
|
Habsburg-Lotharingiai Károly Ambrus
Az őszinteségben vétkes 2010.01.25. 8:20
Mindig elgondolkodtató és számtalan kérdést vet fel, ha egy tehetséges fiatalember, akit a sors ráadásul magas méltóságba helyezett, nem tudja beteljesíteni hivatását, képtelen megfelelni a hozzá fűzött reményeknek egyszerűen azért, mert a Gondviselés rövidre szabta földi életének esztendeit. A „miért” gondolata ötlik az ember eszébe akkor is, amikor Habsburg-Lotharingiai Károly Ambrus érsek történetében kutakodik.
|
|
A „fehér barátok” atyja
2010.01.18. 8:46
Elgondolkodtató, hogy Magyarország első koronás uralkodója, István király, nem csupán Európában, de túlzás nélkül mondhatjuk, hogy világszerte tisztelt szentje az egyháznak, mi több, magát az Árpád-házat úgy is nevezték, hogy „szent királyok nemzetsége”. Ennek ellenére a magyarok még nem adtak pápát Rómának, sőt, szerzetesrend is mindössze egy van, amely magyar alapításúnak mondható, jelesül az esztergomi Boldog Özséb kanonok alapította pálosok rendje.
|
Batthyány József érsek
Hűség és bátorság 2010.01.18. 8:35
Valóban „Fidelitate et fortitudine”, hűség és bátorság jellemezte a Batthyány család minden nagyszerű sarjának életét és munkásságát kezdve a németújvári Batthyányiak grófi ágából származó bíboros, hercegprímás, esztergomi érsektől a 19. század vértanú miniszterelnökén át egészen Batthyány Strattmann Lászlóig. A család már korábban is adott a hazának bátor katonákat, tehetséges hadvezéreket, várkapitányokat, főispánokat, Horvátországnak bánokat, Magyarországnak nádorispánokat. A későbbi hercegi cím az esztergomi metropolita József bátyjára, Ádámra szállott.
|
Időjárás
most 15 fok,
erősen felhős
Közép-Magyarország
mai előrejelzés: min +5, max +16 fok, szitálás, gyenge eső.
holnapi előrejelzés: min +3, max +20 fok, közepesen felhős.
további időjárás
Közép-Magyarország
mai előrejelzés: min +5, max +16 fok, szitálás, gyenge eső.
holnapi előrejelzés: min +3, max +20 fok, közepesen felhős.
további időjárás
Szavazás







Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium igazgatóját, Tokár János ferences szerzetest a Közép-Európai Tanárakadémia Pro Educanda Juventute díjban részesítette, melyet Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke jelenlétében adtak át augusztus 24-én, Budapesten. Az indoklás szerint a Tokár János vezette tanári közösség kiemelkedő munkát végez Bajnán és Nagysápon a felnőtt cigány népesség számára két évvel ezelőtt beindított esti tagozatú gimnáziumi képzéssel.
A magyar egyházi rendek huszadik századi története 1950-ben vett drámai fordulatot, amikor feloszlatták a rendeket. A diktatúrában is, majd pedig a rendszerváltáskor is kiderült, hogy a feloszlatott rendek tagjai nem vesztették el a legfontosabbat, a hitüket és az ebből fakadó együvé tartozásukat.
Új orgonát avattak pünkösd vasárnapján a református templomban az istentiszteleten. Az orgona átmenetileg a szószék mellett kapott helyet.Az orgona olasz gyártmányú, hárommanuálos, 170 regiszteres, 32 pedálsoros, két darab hangfallal, amely barokk, romantikus, angol, francia hangzásokkal rendelkezik, a „legkényesebb” zenei stílusú művek előadására is alkalmas. azért, hogy a templomba érkező hívek közelről is megnézhessék, egy későbbi időpontban kerül majd a karzatra, a végleges helyére. A pünkösdi ünnepi istentiszteleten Rózsár Brigitta és Fodor Lajos kántorok játékával áll a hívek szolgálatába.
A rendszerváltás előtt a vallási ünnepeket alig-alig lehetett megünnepelni. A nagy változás e téren is sokat módosított a korábban volt értékrenden, a pünkösd munkaszüneti nappá vált, először 1993. május 31-én. Maga a kifejezés a görög „pentakoszté” szóból ered, mely „ötvenedik napot” jelent és arra utal, hogy húsvét szombatjának ünnepe után vagyunk 50 nappal. Az ünnep zsidó néphagyományból származik, mikor is a húsvét szombatját követő ötvenedik napon a befejezett aratást hálálták meg a Szentföldön.
Miután VI. Pál pápa 1973-ban fölkérte Mindszenty József hercegprímást, hogy mondjon le tisztségéről, de a prímás lelkiismereti okokra hivatkozva ezt nem volt hajlandó megtenni, a pápa megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket 1974. február 5-én. Ezt követően 1976. február 10-én a Vatikán és a magyar állam közös megállapodása értelmében az új esztergomi érsek Lékai László lett.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy könyvtárnyivá duzzadt azoknak a jegyzőkönyveknek, írásoknak, dokumentumoknak, visszaemlékezéseknek a sora, amelyek a 20. század talán legnagyobb, az egész világ által ismert mártír főpásztor, Mindszenty József esztergomi hercegprímás tollából származnak, vagy róla szólnak, vele kapcsolatosak.
A Piliscsaba-Klotildliget Községszépítő és Természetvédő Egyesület szervezésében május 7. és 9. között zajlik a Piliscsabai Egyházzenei Napok nevű rendezvénysorozat. A tizenhatodik alkalommal megrendezett eseményen összesen 18 kórus lép fel Budapestről, az ország távolabbi tájairól, és a határon túlról, a Felvidékről, Erdélyből és a Bácskából.
Kivételes körülmények között futotta be nem mindennapi karrierjét a szlovák származású magyar főpap, Csernoch János érsek, a történelmi Magyarország utolsó prímása.
Március 25-én ünnepelte az egyház Mária szűzi fogantatásának napját, vagy amint hazánkban nevezik, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét. Magyarországon, Mária országában Szent István felajánlása óta különösen nagy becsben tartják ezt az ünnepet. Ekkor jelent meg Gábriel arkangyal Máriának, hogy megkérdezze tőle: akar-e az Isten Fiának édesanyja lenni? És abban a pillanatban, amikor a Szent Szűz kimondotta: „Íme az Úrnak szolgáló leánya, legyen nekem a te igéd szerint”, kezdetét vette a megváltás, amely tetőpontját nagypénteken éri majd el, diadalát pedig húsvét vasárnapján, a feltámadás fényességében.
Bár azt szokták mondani, hogy a történelem megismétli önmagát, de ez csak hosszabb távon igaz. A kemény és határozott, gyakran még Ferenc József császárnak is ellentmondani kész Scitovszky János a végsőkig feszültté vált politikai helyzetben, 1866-ban meghalt. Utódául a sokkal kevésbé erélyes, ám a kompromisszumokra mindig kész Simor Jánost nevezte ki az uralkodó 1867. január 20-án, amelyhez a pápai megerősítés is hamarosan megérkezett.
Még azt mondják, hogy a 19. században nemzetek és nemzetiségek nem fértek meg egymás mellett abban a hatalmas birodalomban, amelyet Osztrák Császárságnak, Habsburg Birodalomnak, vagy a későbbiekben Osztrák-Magyar Monarchiának neveztek. Erre cáfol rá Scitovszky János személye és munkássága.
A számtalan jellemző emberi tulajdonság egyike az ambíció, amelyet adott esetben nevezhetünk hatalomvágynak. Kevesen vannak, akik könnyedén megválnának valamely tisztségtől, amelybe a sors vagy a szerencse helyezte őket. Ezen kevesek közé tartozik Hám János esztergomi érsek.
Könnyen hihetnénk, hogy az ország előmenetelében csak a nagytekintélyű, előkelő családok sarjai játszottak meghatározó szerepet, pedig ez korántsem így van. Gondoljunk csak történetesen a jobbágysorból fölemelkedett és kishíján a pápai tiaráig jutott Bakócz Tamásra.
Megtalálták Pázmány Péter földi maradványait Szlovákiában, a pozsonyi Szent Márton-dómban. A 1570 és 1637 között élt magyar jezsuita hittudós, bíboros, esztergomi érsekkel kapcsolatos régészeti felfedezést elsőként Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek mondta el a híveknek egyik szentmiséje után. A szenzációs hír azóta már bejárta országot-világot, és mivel Esztergomot több aspektusból is érinti a híres lelet, így közreadjuk Pázmány Péter életének történetét, illetve Esztergommal való kapcsolatát. Cikkünkben felhasználtuk az érsekről elnevezett egyetem honlapján lévő biográfiát.
Új hangosítási eszközöket kapott a kesztölci templom az esztergomi holding cégcsoporthoz tartozó EHÍR Kft.-től, a két hangfalat és az erősítőt Meggyes Tamás polgármester adta át február 3-án, délután a településen.
A 19. század első ötven esztendeje hazánk történetének egyik legcsodálatosabb korszaka, maga a reformkor. Ekkor, 1802-ben alapította gróf Széchényi Ferenc a Nemzeti Könyvtárat, ekkor hozta létre gróf Széchenyi István a reformkor kezdetén 1825/27-es országgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémiát, ekkor épült a Lánchíd, alkotott Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Arany János, ekkor lépett a színre a magyar történelem talán legnagyobb hatású szónoka, Kossuth Lajos, tette le a voksát a nemzet ügye mellé a nagyszerű jogtudós, Deák Ferenc és sorolhatnánk a végtelenségig azoknak az évtizedeknek a nagyszerű személyiségeit és vívmányait, melyek végül elvezettek 1848/49 csodálatos forradalmához és szabadságharcához.
A fenti időpontban ért véget a hagyományos esztergomi ökumenikus imahét, melynek során a templomokban más gyülekezetek lelkipásztorai hirdették az igét. A rendezvény alkalmából Esztergomba látogatott a három történelmi nagyegyház vezető személyisége is: Erdő Péter, Paskai László, Ittzés János és Steinbach József szerdán a református templomban tartott közös istentiszteletet.
Mindig elgondolkodtató és számtalan kérdést vet fel, ha egy tehetséges fiatalember, akit a sors ráadásul magas méltóságba helyezett, nem tudja beteljesíteni hivatását, képtelen megfelelni a hozzá fűzött reményeknek egyszerűen azért, mert a Gondviselés rövidre szabta földi életének esztendeit. A „miért” gondolata ötlik az ember eszébe akkor is, amikor Habsburg-Lotharingiai Károly Ambrus érsek történetében kutakodik.
Elgondolkodtató, hogy Magyarország első koronás uralkodója, István király, nem csupán Európában, de túlzás nélkül mondhatjuk, hogy világszerte tisztelt szentje az egyháznak, mi több, magát az Árpád-házat úgy is nevezték, hogy „szent királyok nemzetsége”. Ennek ellenére a magyarok még nem adtak pápát Rómának, sőt, szerzetesrend is mindössze egy van, amely magyar alapításúnak mondható, jelesül az esztergomi Boldog Özséb kanonok alapította pálosok rendje.
Valóban „Fidelitate et fortitudine”, hűség és bátorság jellemezte a Batthyány család minden nagyszerű sarjának életét és munkásságát kezdve a németújvári Batthyányiak grófi ágából származó bíboros, hercegprímás, esztergomi érsektől a 19. század vértanú miniszterelnökén át egészen Batthyány Strattmann Lászlóig. A család már korábban is adott a hazának bátor katonákat, tehetséges hadvezéreket, várkapitányokat, főispánokat, Horvátországnak bánokat, Magyarországnak nádorispánokat. A későbbi hercegi cím az esztergomi metropolita József bátyjára, Ádámra szállott.





