Egészség /Fürdők
Szent István Strandfürdő
2008.10.06. 14:22
Esztergom fürdő-életének mai központja a török háborúk után a Hévíz-tó térségében alakult ki. Az itt fakadó meleg források bővebb vizűek és melegebbek voltak a többinél. Ezen a helyen jött létre a Szent István Strandfürdő is, ami ma télen-nyáron működő uszoda.
Cím:
2500 Esztergom,
Bajcsy-Zsilinszky u. 14.
E-mail: stsbath@hu.inter.net
Tel: (33) 312-249, Fax: (33) 403-597
Nyitva tartás szezonban: 05.01.- 11.30.: 06-19h
Nyitva tartás szezonon kívül: 10.01.-04.30.: K-P: 06-19h, Szo: 06-18h, V: 08-16h
Belépő: 1100 Ft
Gyermek kedvezmény: 800 Ft
Szolgáltatások:
50 m-es nyitott uszoda (télen sátorfedéssel), 20x8 m-es fedett medence, 10 fős szauna, massage, büfé. Összes férőhely: 1000 fő
A Fürdő története:
Esztergom fürdő-életének mai központja a török háborúk után a Hévíz-tó térségében alakult ki. Az itt fakadó meleg források bővebb vizűek és melegebbek voltak a többinél. A középen kiépített gáttal felduzzasztott tó keleti és nyugati végén is egy-egy vízimalmot hajtott a víz a XVIII-XIX. században.
1792-ben gróf Sándor Antal vásárolta meg a tó nyugati végén, a mai Malom utca végében volt vízimalmot, amelyet felújított és egyúttal öt fürdőmedencét létesített mellette az elfáradt vendégek pihenésére és szórakozására. „A források vízét pedig medencékbe gyűjtötte össze és föléjük ízléses fürdőépületet emeltetett, amelyet fákkal és virágokkal ültetett körül...” írja róla Helischer József 1827-ben. A fürdő csigalépcsőt magában rejtő tornyos épülete hangsúlyos látványi eleme és értékes műemléke volt az esztergomi Kis-Dunapartnak és a strandfürdő térségének, egészen 1968-ig, amikor - sajnos elbontották.
E fürdő mellett az esztergomi főkáptalan nagyszabású építkezésbe kezdett az 1840-es években: a Hévíz-tó medrét feltöltötték, és az egykori mederbe, 1600 vörösfenyő cölöpre felépítették a klasszicista stílusú Fürdő Szállodát Gramling Ignác és Zofahl Lőrinc tervei szerint. Ugyancsak ők létesítették azt a 473 méter hosszúságú földalatti alagútrendszert is, amellyel a Szent Tamás - hegy lábánál, és az egykori tó - fenéken fakadó fenékforrások vizét összegyűjtötték az újonnan épített fürdő és a tó keleti végén létesített új vízimalom számára. Az új fürdő a helyi lakosság igényei mellett a Fürdő Szálloda vendégeit is kiszolgálta, akik közül az 1848-ban itt megszállt gróf Széchenyi Istvánt és Kossuth Lajost említjük itt meg.
1885-ben a káptalani malom mellett Eckstein Mór vállalkozó újabb, „a tisztaság követelményeinek mindenben megfelelő több rendbeli fürdőt” nyitott meg, amely „egy nagyobb és egy kisebb társas fürdőt, továbbá három magán fürdőt, kabinetet, teljes fürdőkészlettel” foglalt magában.
1894-ben az Esztergomi Takarékpénztár vette meg a Malya - féle fürdőt és korszerűbb uszodát létesítettek, amely 1899-ben nyitotta meg kapuit. 1909-ben nagyszabású munkálatokba kezdtek: fúrásokat mélyítettek újabb meleg víz feltárására. A fúrást Zsigmondy József vezette, aki a „Szent István ártézi kutat” 323 méter mélyre mélyítette. A kútból 29 C fokos vizet nyertek, amelyre Váczy Hübschl Kálmán tervei szerint fedett uszodát létesítettek, amelyet 1912. április 18-án adtak át. Az egykorú tudósítás szerint: „Szent István hévvíz fürdő. A Kis-Duna partján, közvetlen a csavargőzös állomás mellett, több száz éves platánfák terebélyes, hatalmas koronái alatt van. ...Ez a város legtekintélyesebb és legkényelmesebben berendezett gyógyfürdője.... A telepen vannak kő- és napfürdők, nyitott, és télen fűthető fedett uszodák... A nyári évszakban egész nap használható külön férfi és női uszodák állnak a fürdőközönség rendelkezésére. A vízgyógyfürdőkhöz, zuhanyokhoz és lábfürdőkhöz villamos motor segítségével háromféle, u.m. thermal, állott és hidegvizet hajtanak. A telepet bérlője Réger István, szakemberekkel kezelteti, úgy, hogy a vízgyógymód minden válfaját igénybe lehet venni. Leöntéseket, legöngyöléseket, izzasztásokat, masszírozásokat minden módon szakavatott személyzet végez. A fürdőtelepet nemcsak a város közönsége, hanem az ország más vidékéről és leginkább a fővárosból látogatják...” Szakemberekkel vizsgáltatták meg a víz összetételét: Lóczy Lajos (a Földtani Intézet igazgatója, egyetemi tanár) szerint a vasas-kénes-magnéziumos víz bizonyítottan gyógyhatású, és a budai Császárfürdővel azonos értékű. A források medencéje 550-600 méter mélységben van a Várhegy és a Szent Tamás - hegy között. Hőmérséklete a különféle forrásokban 25 és 29 C között váltakozik.
Az esztergomi hévvizek Schenk, Thán és Hankó tanárok szerint Römerbad, Tobelbad és Neuhaus híres fürdőhelyek vizeivel azonos gyógyhatásúak. „Különösen jó hatással van a víz az összetételeiben elég mennyiségben előforduló vashydrocarbonat folytán a neurasthenia, sápkór, vérszegénység, kezdődő gyomorbaj, valamint női bajoknál... Különösen az ideges bántalmakra van a gyógyvíz áldásos hatással.” A Szent István artézi kút vizét a fentiek alapján mint palackozott gyógyvizet is árusították.
Az I. Világháború megakasztotta ezt a fejlődést, amely csak 1924-től vett újabb lendületet: amikor az Esztergomi Takarékpénztár megvette a Fürdő Szállodát is és jelentős bővítésbe kezdett: 1927-ben megépítették a 25 méter széles, 50 méter hosszú, új nagy medencét, amely országos versenyek rendezésére is alkalmas volt. Hamarosan megépült egy különálló női fürdőmedence is a fedett uszoda mellett. A fürdőzőket korszerű kabinok, homokfürdő, szép parkok, kerti pavilon fogadták, a távolból jött vendégeket pedig a Fürdő Szálloda kényelmes szobái, jó hírű étterme (kerthelyiséggel a strand mellett), színház- és bálterem szolgálták. - Esztergomot a Takarékpénztár igazi fürdővárossá akarta fejleszteni - Budapest Bádenjének kezdték nevezni.
A nagy-ívű fejlődést, amely 1944-ig, a fűthető férfiuszoda átadásáig tartott, a II. Világháború hadi eseményei ismét megakasztották, a nagy tervekből a háború után már nem valósult meg semmi.
Az államosítás, majd az 1960-as, 70-es évek közeli bányászati tevékenysége átmenetileg megpecsételték az esztergomi fürdő sorsát. A bányászati vízkiemelés következtében a térség karsztvízszintje ugyanis jelentős mértékben lesüllyedt, és ez a vele kapcsolatban lévő melegvíz-források hozamát erősen lecsökkentette. Az új városközpont építésekor jelentős területtel (kabinokkal, parkfelülettel) csökkentették a strandfürdő területét.
Jelentősebb fejlesztésre, rekonstrukcióra 1988-89-ben került sor. Ezek a munkálatok már Heer Lajos fürdővezető tevékenységéhez, illetve a nagy medencének a téli időszakban a „buborékkal” való lefedése a város Önkormányzatához, Meggyes Tamás polgármester tevékenységéhez köthetők.
2008.10.06. 14:22
Esztergom fürdő-életének mai központja a török háborúk után a Hévíz-tó térségében alakult ki. Az itt fakadó meleg források bővebb vizűek és melegebbek voltak a többinél. Ezen a helyen jött létre a Szent István Strandfürdő is, ami ma télen-nyáron működő uszoda.
E-mail: stsbath@hu.inter.net
Tel: (33) 312-249, Fax: (33) 403-597
Nyitva tartás szezonban: 05.01.- 11.30.: 06-19h
Nyitva tartás szezonon kívül: 10.01.-04.30.: K-P: 06-19h, Szo: 06-18h, V: 08-16h
Belépő: 1100 Ft
Gyermek kedvezmény: 800 Ft
Szolgáltatások:
50 m-es nyitott uszoda (télen sátorfedéssel), 20x8 m-es fedett medence, 10 fős szauna, massage, büfé. Összes férőhely: 1000 fő
A Fürdő története:
Esztergom fürdő-életének mai központja a török háborúk után a Hévíz-tó térségében alakult ki. Az itt fakadó meleg források bővebb vizűek és melegebbek voltak a többinél. A középen kiépített gáttal felduzzasztott tó keleti és nyugati végén is egy-egy vízimalmot hajtott a víz a XVIII-XIX. században.
1792-ben gróf Sándor Antal vásárolta meg a tó nyugati végén, a mai Malom utca végében volt vízimalmot, amelyet felújított és egyúttal öt fürdőmedencét létesített mellette az elfáradt vendégek pihenésére és szórakozására. „A források vízét pedig medencékbe gyűjtötte össze és föléjük ízléses fürdőépületet emeltetett, amelyet fákkal és virágokkal ültetett körül...” írja róla Helischer József 1827-ben. A fürdő csigalépcsőt magában rejtő tornyos épülete hangsúlyos látványi eleme és értékes műemléke volt az esztergomi Kis-Dunapartnak és a strandfürdő térségének, egészen 1968-ig, amikor - sajnos elbontották.
E fürdő mellett az esztergomi főkáptalan nagyszabású építkezésbe kezdett az 1840-es években: a Hévíz-tó medrét feltöltötték, és az egykori mederbe, 1600 vörösfenyő cölöpre felépítették a klasszicista stílusú Fürdő Szállodát Gramling Ignác és Zofahl Lőrinc tervei szerint. Ugyancsak ők létesítették azt a 473 méter hosszúságú földalatti alagútrendszert is, amellyel a Szent Tamás - hegy lábánál, és az egykori tó - fenéken fakadó fenékforrások vizét összegyűjtötték az újonnan épített fürdő és a tó keleti végén létesített új vízimalom számára. Az új fürdő a helyi lakosság igényei mellett a Fürdő Szálloda vendégeit is kiszolgálta, akik közül az 1848-ban itt megszállt gróf Széchenyi Istvánt és Kossuth Lajost említjük itt meg.
1885-ben a káptalani malom mellett Eckstein Mór vállalkozó újabb, „a tisztaság követelményeinek mindenben megfelelő több rendbeli fürdőt” nyitott meg, amely „egy nagyobb és egy kisebb társas fürdőt, továbbá három magán fürdőt, kabinetet, teljes fürdőkészlettel” foglalt magában.
1894-ben az Esztergomi Takarékpénztár vette meg a Malya - féle fürdőt és korszerűbb uszodát létesítettek, amely 1899-ben nyitotta meg kapuit. 1909-ben nagyszabású munkálatokba kezdtek: fúrásokat mélyítettek újabb meleg víz feltárására. A fúrást Zsigmondy József vezette, aki a „Szent István ártézi kutat” 323 méter mélyre mélyítette. A kútból 29 C fokos vizet nyertek, amelyre Váczy Hübschl Kálmán tervei szerint fedett uszodát létesítettek, amelyet 1912. április 18-án adtak át. Az egykorú tudósítás szerint: „Szent István hévvíz fürdő. A Kis-Duna partján, közvetlen a csavargőzös állomás mellett, több száz éves platánfák terebélyes, hatalmas koronái alatt van. ...Ez a város legtekintélyesebb és legkényelmesebben berendezett gyógyfürdője.... A telepen vannak kő- és napfürdők, nyitott, és télen fűthető fedett uszodák... A nyári évszakban egész nap használható külön férfi és női uszodák állnak a fürdőközönség rendelkezésére. A vízgyógyfürdőkhöz, zuhanyokhoz és lábfürdőkhöz villamos motor segítségével háromféle, u.m. thermal, állott és hidegvizet hajtanak. A telepet bérlője Réger István, szakemberekkel kezelteti, úgy, hogy a vízgyógymód minden válfaját igénybe lehet venni. Leöntéseket, legöngyöléseket, izzasztásokat, masszírozásokat minden módon szakavatott személyzet végez. A fürdőtelepet nemcsak a város közönsége, hanem az ország más vidékéről és leginkább a fővárosból látogatják...” Szakemberekkel vizsgáltatták meg a víz összetételét: Lóczy Lajos (a Földtani Intézet igazgatója, egyetemi tanár) szerint a vasas-kénes-magnéziumos víz bizonyítottan gyógyhatású, és a budai Császárfürdővel azonos értékű. A források medencéje 550-600 méter mélységben van a Várhegy és a Szent Tamás - hegy között. Hőmérséklete a különféle forrásokban 25 és 29 C között váltakozik.
Az esztergomi hévvizek Schenk, Thán és Hankó tanárok szerint Römerbad, Tobelbad és Neuhaus híres fürdőhelyek vizeivel azonos gyógyhatásúak. „Különösen jó hatással van a víz az összetételeiben elég mennyiségben előforduló vashydrocarbonat folytán a neurasthenia, sápkór, vérszegénység, kezdődő gyomorbaj, valamint női bajoknál... Különösen az ideges bántalmakra van a gyógyvíz áldásos hatással.” A Szent István artézi kút vizét a fentiek alapján mint palackozott gyógyvizet is árusították.
Az I. Világháború megakasztotta ezt a fejlődést, amely csak 1924-től vett újabb lendületet: amikor az Esztergomi Takarékpénztár megvette a Fürdő Szállodát is és jelentős bővítésbe kezdett: 1927-ben megépítették a 25 méter széles, 50 méter hosszú, új nagy medencét, amely országos versenyek rendezésére is alkalmas volt. Hamarosan megépült egy különálló női fürdőmedence is a fedett uszoda mellett. A fürdőzőket korszerű kabinok, homokfürdő, szép parkok, kerti pavilon fogadták, a távolból jött vendégeket pedig a Fürdő Szálloda kényelmes szobái, jó hírű étterme (kerthelyiséggel a strand mellett), színház- és bálterem szolgálták. - Esztergomot a Takarékpénztár igazi fürdővárossá akarta fejleszteni - Budapest Bádenjének kezdték nevezni.
A nagy-ívű fejlődést, amely 1944-ig, a fűthető férfiuszoda átadásáig tartott, a II. Világháború hadi eseményei ismét megakasztották, a nagy tervekből a háború után már nem valósult meg semmi.
Az államosítás, majd az 1960-as, 70-es évek közeli bányászati tevékenysége átmenetileg megpecsételték az esztergomi fürdő sorsát. A bányászati vízkiemelés következtében a térség karsztvízszintje ugyanis jelentős mértékben lesüllyedt, és ez a vele kapcsolatban lévő melegvíz-források hozamát erősen lecsökkentette. Az új városközpont építésekor jelentős területtel (kabinokkal, parkfelülettel) csökkentették a strandfürdő területét.
Jelentősebb fejlesztésre, rekonstrukcióra 1988-89-ben került sor. Ezek a munkálatok már Heer Lajos fürdővezető tevékenységéhez, illetve a nagy medencének a téli időszakban a „buborékkal” való lefedése a város Önkormányzatához, Meggyes Tamás polgármester tevékenységéhez köthetők.
KAPCSOLAT