Aktuális /Sajtószoba
Balassa előadás Balassiról
2012.06.27. 11:51
„Balassa Bálintról mesélnek a felvidéki kövek” címmel tartott előadást Balassa Zoltán helytörténész, újságíró június 25-én, délután 16 órakor a Komárom – Esztergom Megyei Levéltár Vörösmarty utcai épületében.
A beszámolót akár székfoglalónak is nevezhetnénk, hiszen a rendezvény apropója az volt, hogy az előadót tiszteletbeli tagjává fogadta a Balassa Társaság.
Az egybegyűlt vendégeket először Csombor Erzsébet a levéltár igazgatónője köszöntötte, majd Prof. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár üdvözölte és a magyarság szószólójaként mutatta be Balassa Zoltánt a zuhogó eső dacára szép számban megjelent érdeklődőknek.
Ezt követően az előadó diavetítéses prezentáció keretén belül tárta fel a csupán névrokon Balassa, Balassi (mindkét név használatos) Bálint életének kevéssé ismert momentumait.
Miután az irodalmi vonatkozások széles körben ismertek, ezért inkább a költő hétköznapi és magánéletének állomásait és eseményeit mutatta be az egyes helyszínekhez kötve, kronologikus sorrendben.
Így juthattunk el szülőhelyétől a büszke zólyomi vártól a család birtokain, Kékkőn és Divényen át Lengyelországig, ahová a család menekülni kényszerült. Később a családfő kegyelmet kapva a famíliát a virágzó Pozsonyba költöztette, ahol 1572-ben, az akkor 18 esztendős Bálint, Rudolf király koronázási ünnepségén egy juhász táncot mutatott be nagy sikerrel. Ezután zavaros-nehéz időszak köszönt a Balassiakra, mert Kékkőt és Divényt elfoglalta a török, emiatt Bálint Gyulafehérvárra került, majd apja halála után a megmaradt birtokaiért is harcolnia kellett. A költő ezután katonáskodásra adta a fejét. Így került előbb Sárospatakra, ahol nagy szerelmével, Losonczy Annával találkozott, aki akkor az egri várkapitány felesége volt, ezért miatta Balassi Egerbe szegődött.
A nyughatatlan, heves természetű férfiként ismert költő ezt követően megjárta Zólyom várát, Selmecbányát, majd visszatérve Sárospatakra, megnősült, elvette Dobó Krisztinát és vele együtt elfoglalta a pataki várat is. Ez utóbbi tettéért a király haragja miatt Nagyszombatba kellett menekülnie. 1585-ben megszületett a fia János, nem sokkal később feleségével együtt áttért a katolikus hitre, majd felesége elhagyta, így érvénytelenítették a házasságát. A sors Lengyelországba vitte, ahonnan csak 1591 tért haza, ám ekkor is kénytelen volt az örökségéért, a földjeiért hadakozni, ekkorra már csak Újlipótvár maradt a birtokában.
Végül katonaként a török elleni hadviselés Esztergomba szólította, ahol 1594. május 19-én meglőtték, vérmérgezést kapott és május 30-án meghalt. Hibbén, a templomban temették el apja és testvére mellé. 1874-ben, Radványban, a Radvánszky kastélyban megtalálták világi verseinek 1660 körüli másolatát, amelyet ma Balassa-kódex néven ismerhetünk.
Vitéz Balassi Bálint és kiterjedt, híres rokonsága életének állomáshelyeit szemléletes, hangulatos fotókkal mutatta be Balassa Zoltán, melyek vetítése során több eddig nem ismert adatot is megtudhattunk az Esztergomban elhunyt költőről.
Az előadás zárásaként Prof. Prokopp Mária megköszönte a virtuális túrát, melynek kapcsán közelebb kerülhettünk az unalmas életűnek nem mondható Balassihoz, végül Csombor Erzsébet invitálta meg az előadóval való kötetlen beszélgetésre, továbbá limonádéra és kávéra a megjelent érdeklődőket.
2012.06.27. 11:51
„Balassa Bálintról mesélnek a felvidéki kövek” címmel tartott előadást Balassa Zoltán helytörténész, újságíró június 25-én, délután 16 órakor a Komárom – Esztergom Megyei Levéltár Vörösmarty utcai épületében.
A beszámolót akár székfoglalónak is nevezhetnénk, hiszen a rendezvény apropója az volt, hogy az előadót tiszteletbeli tagjává fogadta a Balassa Társaság.
Az egybegyűlt vendégeket először Csombor Erzsébet a levéltár igazgatónője köszöntötte, majd Prof. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár üdvözölte és a magyarság szószólójaként mutatta be Balassa Zoltánt a zuhogó eső dacára szép számban megjelent érdeklődőknek.
Ezt követően az előadó diavetítéses prezentáció keretén belül tárta fel a csupán névrokon Balassa, Balassi (mindkét név használatos) Bálint életének kevéssé ismert momentumait.
Miután az irodalmi vonatkozások széles körben ismertek, ezért inkább a költő hétköznapi és magánéletének állomásait és eseményeit mutatta be az egyes helyszínekhez kötve, kronologikus sorrendben.
Így juthattunk el szülőhelyétől a büszke zólyomi vártól a család birtokain, Kékkőn és Divényen át Lengyelországig, ahová a család menekülni kényszerült. Később a családfő kegyelmet kapva a famíliát a virágzó Pozsonyba költöztette, ahol 1572-ben, az akkor 18 esztendős Bálint, Rudolf király koronázási ünnepségén egy juhász táncot mutatott be nagy sikerrel. Ezután zavaros-nehéz időszak köszönt a Balassiakra, mert Kékkőt és Divényt elfoglalta a török, emiatt Bálint Gyulafehérvárra került, majd apja halála után a megmaradt birtokaiért is harcolnia kellett. A költő ezután katonáskodásra adta a fejét. Így került előbb Sárospatakra, ahol nagy szerelmével, Losonczy Annával találkozott, aki akkor az egri várkapitány felesége volt, ezért miatta Balassi Egerbe szegődött.
A nyughatatlan, heves természetű férfiként ismert költő ezt követően megjárta Zólyom várát, Selmecbányát, majd visszatérve Sárospatakra, megnősült, elvette Dobó Krisztinát és vele együtt elfoglalta a pataki várat is. Ez utóbbi tettéért a király haragja miatt Nagyszombatba kellett menekülnie. 1585-ben megszületett a fia János, nem sokkal később feleségével együtt áttért a katolikus hitre, majd felesége elhagyta, így érvénytelenítették a házasságát. A sors Lengyelországba vitte, ahonnan csak 1591 tért haza, ám ekkor is kénytelen volt az örökségéért, a földjeiért hadakozni, ekkorra már csak Újlipótvár maradt a birtokában.
Végül katonaként a török elleni hadviselés Esztergomba szólította, ahol 1594. május 19-én meglőtték, vérmérgezést kapott és május 30-án meghalt. Hibbén, a templomban temették el apja és testvére mellé. 1874-ben, Radványban, a Radvánszky kastélyban megtalálták világi verseinek 1660 körüli másolatát, amelyet ma Balassa-kódex néven ismerhetünk.
Vitéz Balassi Bálint és kiterjedt, híres rokonsága életének állomáshelyeit szemléletes, hangulatos fotókkal mutatta be Balassa Zoltán, melyek vetítése során több eddig nem ismert adatot is megtudhattunk az Esztergomban elhunyt költőről.
Az előadás zárásaként Prof. Prokopp Mária megköszönte a virtuális túrát, melynek kapcsán közelebb kerülhettünk az unalmas életűnek nem mondható Balassihoz, végül Csombor Erzsébet invitálta meg az előadóval való kötetlen beszélgetésre, továbbá limonádéra és kávéra a megjelent érdeklődőket.
KAPCSOLAT