Aktuális /Közérdekű

 
Esztergom Város Településszerkezeti Terve
2006.12.22. 10:54

A képviselőtestület elfogadta az Országos Tervtanács által is kiválónak minősített Esztergom Város Településszerkezeti Tervét ( 445/2004. (XII.09.) eszteromi öh.), amely hosszú távra meghatározza a város városszerkezetét, utcáinak képét, a lakó- és ipari területek bővítésének irányát, az infrastruktúra-fejlesztés területeit.

Esztergom Településszerkezeti Terve

  

 
Tartalom

Bevezetés

A tervkészítés célja, folyamata

A településszerkezeti terv összefoglaló ismertetése

1. Jóváhagyandó munkarészek

1.1 Határozati javaslat

1.2 A településszerkezeti tervlapok

1.2.1 Közigazgatási terület településszerkezeti tervlapja

1.2.2 Települési területek településszerkezeti tervlapja

1.3 A településszerkezeti terv leírása

 

A PDF formátum ezen az oldalon tölthető le: www.esztergom.hu/kozszemle/

 

Bevezetés

 

A tervkészítés célja, folyamata

rmal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify; mso-layout-grid-align: none">Esztergom város előző – VÁTI Rt. által készített – általános rendezési tervét (ÁRT-t) Esztergom Önkormányzatának Képviselőtestülete 1995-ben hagyta jóvá 31/95. (XII. 21.) KT sz. rendeletével. (A 2003 decemberéig joghatályos ÁRT mellett nyolc területre részletes rendezési terv, ill. részletes szabályozási terv készült. E tervek egy része OÉSZ, más része OTÉK alapú.)

Az építési jogszabályok az előző településrendezési terv óta alapvetően megváltoztak. Új építési törvény lépett életbe (1997. évi LXXVIII. törvény), amelynek kapcsán megváltoztak az országos építési szabályzatok, az OÉSZ helyett az OTÉK lépett életbe. Az előző jogszabályok szerint készült tervek – városok esetében – 2003. év végéig voltak használhatók.

A fenti jogszabályok, valamint a város életében, lehetőségében – az előző terv óta – történt változások tették szükségessé Esztergom településrendezési tervének felülvizsgálatát, új – jelenlegi jogszabályokon alapuló – településrendezési terv készítését.

(Időközben elkészült a város területének digitalizált alaptérképe. Ez egy újfajta, térinformatikai alapokra helyezett terv elkészítését tette lehetővé, amely a későbbiekben a testületi döntéshozást valamint az építéshatósági munkát könnyítheti meg a rétegenként –problémánként – való bemutatás lehetősége, ill. a szabályok telkenkénti lekérdezhetősége által.)

 

A településrendezési tervek készítésének célja, feladata

Az Épített környezet átalakításáról, védelméről szóló 1997. évi LXXVIII., majd azt módosító 1999. évi CXV. törvény meghatározása szerint - a településrendezés alapvető célja, hogy a települési környezet rendezettebbé, azaz komfortosabbá, működőképesebbé, egészségesebbé, biztonságosabbá és esztétikusabbá váljon.

A településrendezés fontos eszközei a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv.

A felsoroltak közül a településfejlesztési koncepció elkészült és 2002-ben a képviselőtestület jóváhagyta. A jóváhagyott településfejlesztési koncepció meghatározta a város hosszú távú fejlesztésének tartalmát és irányait. Felvázolta a város jövőképét, a fejlesztendő ágazatokat, a fejlesztések mértékét.

A jelen tervezési folyamat a településszerkezeti terv elkészíté
sére irányul.

A készülő településszerkezeti terv célja a településfejlesztési koncepcióban megjelölt fejlesztési irányok és feladatok alapján Esztergom településszerkezetének, területfelhasználásának, települési örökség védelmének koncepcionális meghatározása, a településfejlesztési elhatározások területi következményeinek rögzítése.

A szerkezeti tervet követő Építési Szabályzat és Szabályozási Terv célja a településfejlesztési koncepció és településszerkezeti terv átfogó elhatározásainak jogi eszközökkel történő érvényesítése, azaz az egyes telkek használatának, beépítésének, a természeti, táji és épített környezeti értékek védelmének, és a környezetvédelem követelményeinek jogi szabályozása.

 

Településrendezési tervek ütemezése

Kedvező esetben a településrendezési tervek öt ütemben készülnek.

I. ütem - Előkészítő feladatok

Alaptérképek tervi alapanyagok beszerzése, előállítása

II. ütem - Vizsgálatok készítése

A részletes vizsgálat, mely egy-egy szakterület témába vágó eddigi vizsgálati, elemző munkáit gyűjti össze, ill. egészíti ki. Célja a települési adottságok sokoldalú aktuális feltárása, a települési önismeret elősegítése, a terveket befolyásoló elemek, ismeretek – tervezést támogató rendszerezése, valamint a fejlesztési, rendezési szándékok összegyűjtése, rendszerezése.

III. ütem - Településszerkezeti terv készítése

Két szakaszban

- az egyeztetési dokumentáció az első,

- jóváhagyási dokume
ntáció (az egyeztetések – hatóságok, érdekelt államigazgatási szervek, civil szervezetek stb. – lezárását követően a szükséges, ill. indokolt átvezetéseket tartalmazza) a második szakaszban kerül dokumentálásra.

A településszerkezeti tervet a képviselőtestület határozattal fogadja el.

IV. ütem - Szabályozási terv és a helyi építési előírás készítése

Ugyancsak két szakaszban készül:

- egyeztetési dokumentációként, majd

- jóváhagyási dokumentációként.

(Az egyeztetés az előző ütemben lezajló folyamattal megegyező.)

Jóváhagyás a testület részéről rendelettel történik.

A jóváhagyást követően Esztergomnak egy szabályozási terve és egy helyi építési előírás-rendelete lesz. Minden további rendezési tervművelet végeredménye e két dokumentumba épül be, ill. azok jóváhagyása minden esetben a két dokumentum módosításával fog megtörténni.

V. ütem - Térinformatikailag feldolgozott szabályozási tartalom önkormányzati telepítése.

Célja, hogy a jóváhagyott szabályozási tartalom telkenként (helyrajzi számonként) lekérdezhető legyen, azaz adatszolgáltatásként bármikor kiadható, ill. az építési hatósági tevékenységhez, az elbíráláshoz megbízhatóan, jogilag biztonságosan rendelkezésre álljon.

Jelen esetben az első három ütem párhuzamosan készült.

 

Jelen dokumentáció az adatszolgáltatásként kapott digitalizált alaptérkép és tervi adatok felhasználásával, részletes vizsgálatok alapján készített Esztergom Képviselő-testületével leegyeztetett (a Képviselő-testület határozatban rögzített módosítási igényeivel kiegészített, javított) szerkezeti terv egyeztetési dokumentációját tartalmazza.

 

Az egyeztetési dokumentáció önkormányzati bizottságok, szakhatóságok, érdekelt államigazgatási szervek, és a Területi Főépítészi Tervtanács elé kerül megvitatásra. Az észrevételek ütköztetésével, figyelembevételével véglegesített terv – 30 napos lakossági közszemlére tétel után – kerül az Önkormányzat Képviselő-testülete elé jóváhagyásra. A testület a településszerkezeti tervet határozattal fogadja el.

 

A tervek hierarchiája

Jelen településszerkezeti terv illeszkedik a területi-települési rendezési tervek hierarchiájához.

- A tervhierarchia csúcsán elhelyezkedő Országos Területrendezési Tervet az Országgyűlés 2003. évi XXVI. törvénnyel fogadta el.

Az OTRT rendelkezései a térségi és a megyei tervekre nézve kötelező érvényűek.

A településrendezési tervekre vonatkozó elhatározásokat övezeteket és rendelkezéseket a megyei tervek tartalmazzák. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 OTRT Szerkezeti Tervlapja (részlet)

 

Az Országos Területrendezési Terv – térségre vonatkozó – elhatározásai

 

Az Országos Területrendezési Terv (OTRT) a város területét a jelenlegi – és a tervezett használatnak megfelelően túlnyomórészt erdőgazdálkodási és részben mezőgazdasági területfelhasználású térségbe sorolja. Központi települési területét a Duna mentén (északi irányban és a Dobogókői út felé bővíthetően) jelzi. A központi települési területtől elkülönülő települési területeket feltünteti.

Az OTRT – a Nyitrán keresztül Közép-Szlovákiába irányuló – M10-es gyorsforgalmi utat Esztergomon (Esztergom határán) keresztül vezeti.

A város (az M10-es gyorsforgalmi út) és az M1-es autópálya közötti kapcsolatot az OTRT Bajna-Tarján-Tatabánya nyomvonalú főútvonalon tervezi.

Az OTRT alábbi övezetei érintik Esztergom területét

- Országos ökológiai hálózat övezete, mely a város Duna menti, ill. a hegyvidéki természeti, ill. természetközeli területét fedi le.

- Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területek övezete mely a jelenlegi és távlati vízbázisokat takarja.

- Árvíz és belvíz által veszélyeztetett területek övezete mely a nyílt hullámtér területét jelzi.

- Komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezete, mely a bányászattal és katonai tevékenység által roncsolt területek rehabilitációjáról gondoskodik.

-          Kulturális örökség szempontjából országos jelentőségű terület övezete, mely a város kiemelkedő történelmi értékeit jelzi és az új létesítmények telepítéséhez szükséges – kötelezően előírt
– széleskörű egyeztetési eljárással fennmaradásukról gondoskodik.

 

OTRT – a térséget érintő – övezeti lapjainak részletei

 

 














Az országos területrendezési terv és a települési tervek között elhelyezkedő megyei (térségi) területrendezési terv Komárom-Esztergom megyében tervezés alatt (egyeztetési fázisban) van.
Komárom-Esztergom megye területrendezési terv szerkezeti tervlap ( részlet)
Megyei terv térséget érintő övezeti lapjainak részletei
Jelen szerkezeti terv az OTRT területfelhasználásával, szerkezeti elemeivel, övezeti lapjaival, valamint a megye és a város fejlesztési koncepciójának célkitűzéseivel összhangban van.

Esztergom 1994-ben készült Településrendezési tervének elhatározásait figyelembe vette, a környező települések jóváhagyott településrendezési terveivel nem ütközik.
A Komárom-Esztergom megye területrendezési tervével az összhangot az egyeztetések során – elsősorban visszacsatolással – meg kell teremteni.


A területszerkezeti terv összefoglaló ismertetése

Magyarország északi határán, a Dunakanyar kapujában 10 035 ha területen fekvő 29 500 lakosú Esztergom az ország egyik legegyénibb arculatú települése. Az egyéni arculat legmarkánsabb eleme
- a történelmi, kulturális örökség, amely a tárgyi emlékekben, a város szerkezetében, a beépítési formákban, a város építészeti morfológiájában, de a szellemiségében is tetten érhető,
- a táji környezet, a város változatos domborzata, a Duna látképe és jelenléte, a Pilis-Visegrádi-hegység közvetlen közelsége és az ezt a közelséget erősítő, várost átszövő zöldfelület.
E kettő együttesen adja azt a sokszínű, több településrészre elkülönülő, de együtt élő várostestet, ahol szinte minden utcának, térnek sajátos hangulata van, és ahol vagy a természetes környezet adja a terek, utcák hátterét, vagy a város sziluettje, néha egy-egy markáns épület teszi egyedülállóan vonzóvá magát a tájat. Kevés város van, ahol a múlt tárgyi emlékei a természettel ilyen erőteljes szimbiózisban élnek.
 
Esztergom fenti történelmi és táji öröksége a város fejlődésének legnagyobb erőforrása.
 
A település kisvárosi jellege regionális (a lakosság középfokú ellátásában, a munkahely tervezésében) és kevésbé erőteljes mértékben országos (egyházi, idegenforgalmi, oktatási) szerepköre meghatározza a város humán karakterét. Bár a történelem során Budapest (Buda) riválisként is hatott Esztergom fejlődésére, ma a főváros közelsége egyértelműen pozitív adottság – mind a lakosság felsőszintű ellátottsága, mind az idegenforgalmi kiegészítő kínálat és ellátóháttér miatt.
Esztergom a felsorolt, különlegesen kedvező adottságok mellett súlyos tehertételeket is örökölt. A rossz közúti, vasúti megközelítés, a korábbi sorozatosan elszenvedett hátrányos politikai megkülönböztetésből származó szerepkörelvonások és infrastruktúra- hiányosságok, és nem utolsósorban a lakókörülményeket és az idegenforgalmi fogadóképességet rontó levegőszennyezettség sokáig korlátozta a város fejlődését.

A 90-es évek rendszerváltása új folyamatokat indított el. A megváltozott társadalmi- gazdasági környezet hol csökkentette, hol erősítette az előzőekben kiemelt kedvező, illetve kedvezőtlen adottságok súlyát, de összességében a változások Esztergom számára kedvezően alakultak.

A város megítélése megváltozott, regionális szerepköre megerősödött, a határ menti elhelyezkedése, "kapu" szerepe pozitív adottsággá vált, gazdasági élete az átmeneti válság után talpra állt és erőteljes fejlődésnek indult, környezetében az elavult ipari termelés megszűnésével a környezetszennyezés mérséklődött.

Az infrastrukturális ellátás javult. (A város megközelítési viszonyai ma sem jók, de a Mária-Valéria híd újjáépítése feltételezhetően e téren kedvező folyamatokat indít el.)

A városban élők életkörülményei az országos átlagnál jobbak.

 

Regionális kapcsolatok

Esztergom átfogó térszervező funkciója so
káig viszonylag szűk területen érvényesült, szelektív (egyházi, oktatási, idegenforgalmi) térszervező funkciói mindig országos jelentőségűek voltak.

Térségi szerepe az utóbbi tíz évben – a politika, a nemzetközi politika megváltozásával, a város gazdasági életének fellendülésével – megerősödött, kapcsolata – a Mária-Valéria híd újjáépítésével – a Trianon előtti vonzáskörzetével megélénkült, és tovább erősödik. Megközelítési viszonyai ma sem jók.

 

Népességi viszonyok

A város népessége az országoshoz viszonyítva kedvezőbben alakul. Bár a természetes szaporodás itt is negatív, de a bevándorlások száma magas. A korösszetétel az országosnál kedvezőbb, de itt is öregedő tendenciájú. Az iskolázottság kiemelkedően magas.

 

Településszerkezet

Esztergom a Visegrádi- és Pilisi-hegység Dunáig húzódó vonulatain, valamint a hegyek és a Duna közötti ”lapályon”, változatos domborzatú területen fekszik. (Területe 10 035 ha.)

A városszerkezetet természetföldrajzi adottságai, és a történelem során elfoglalt szerepe alakította.

(Ezek az adottságok és szerepek járultak hozzá ahhoz, hogy az itt élő népek a környező településeknél jelentősebb, azok átlagából kiemelkedő települést hoztak létre.) A több középkori településből összenőtt város (Várhegy, Víziváros, Királyi város – az ország egyházi és világi központja –, és a hozzájuk csatlakozó Szentgyörgymező, Szenttamás, Kovácsi, Szentanna stb.) a településrészek sajátos karaktereit ma is őrzi.

A történelmi Esztergomtól – közigazgatási szempontból a városhoz tartozó – Esztergom-Kertváros és Pilisszentlélek szerkezetileg elkülönül.

A város szerkezetére a kelet-nyugati (Duna és a hegyek közötti) beszorítottság, az észak-déli kinyílás jellemző.

- A város központja, történelmi magja a beszűkülő területen, az összefutó utak csomópontjában a
lakult ki. Az északra és délre kinyíló lapályokat lakóterületek, délkeleten, a Dobogókői út mentén iparterületek foglalják el.

- A domboldalakat nagy kiterjedésű kertes mezőgazdasági területek, (déli lejtőkön szőlőskertek) fedik le.

- Üdülőterületek – kiemelkedően szép táji környezetben – Búbánat-völgyben és Szamárhegyen alakultak ki.

- A Visegrádi-hegység Dunáig nyúló vonulatait kiterjedt erdők, a Pilisi-hegység sziklás mészkővidékét sziklagyepek, karsztbokorerdők fedik.

- A Duna felé nyíló patakvölgyeket mezőgazdasági hasznosítású területek közé ékelődő nedves mocsaras lápok kísérik. (E természetközeli területek biztosítják a hegyvidék és a Duna menti területek kapcsolatát.)

A város történelmi, építészeti értékei, sajátos karaktere a műemlékvédelem által, tájitermészeti értékei a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként a természetvédelem által védett.

 

A város szerkezeti problémái, a területfelhasználás feszültségei

A város külső térszerkezeti kapcsolatai hiányosak:

- a 10. sz. főút túlterhelt,

- a Budapest – Esztergom vasútvonal korszerűtlen,

- a vízi közlekedési lehetőség kihasználatlan,

- a repülőteret csak sport célokra hasznosítják.

Belső térszerkezetének – beszorítottságából adódó – legfontosabb problémája a 11. sz. főút városközponti átvezetése (annak ellenére, hogy a legszorítóbb szakaszon a kettős átvezetés – a Szent Tamás hegy mögötti "áttörés" megépítésével – megvalósult).

Közlekedési probléma a városközpont gyalogos, illetve csökkentett forgalmú területeinek, illetve ezek rendszerének hiánya, a parkolás megoldatlansága.

Területfelhasználási feszültséget:

- a volt zártkertek (kertes mezőgazdasági területek) nagy kiterjedése, városképi szempontból érzékeny elhelyezkedése, beépítésük terjedése,

- a város – domborzati viszonyokhoz, területi hierarchiákhoz igazodó – magassági rendezettségének csorbulása,

- a keleti lejtőkön – városképileg érzékeny területeken – nagy tömegű, heterogén épületek megjelenése,

- pincesorok átépülése,

- a védett természeti területek és patakok, valamint a beépítésre szánt területek közelsége, ezáltal védett táji, természeti értékek veszélyeztetése,

- a Palatinus tó és a működő hulladéklerakók közelsége, a tó vízminőségének veszélyeztetése, a tó hasznosításának korlátozása.

 

A városfejlesztés területi korlátai

Esztergom természetföldrajzi adottságai, természeti és épített értékei a város fejlődésének mozgatóerői, de egyben a területi fejlesztés korlátai is.

Ilyenek a

- természeti elemek (Duna és árvízjárta területei),

- védett természeti területek, (Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, tervezett Natura 2000 területe stb.),

- tájképi értékek (rálátások, kilátások),

- települési értékek (műemléki környezet),

- meglévő és tervezett közlekedési hálózat,

- környezeti adottság
ok (csúszásveszély, talajvíz stb.),

- védőterületek (vízfelületek, vízbázisok stb.),

- infrastruktúra-ellátás korlátozottsága (ivóvízellátás II. zóna 180 mBf),

- védőtávolságok (műszaki infrastruktúra),

 

Területfejlesztési lehetőségek

Fejlesztések területei elsősorban

- a belterület hasznosítatlan, illetve alulhasznosított, valamint funkcióváltásra, és intenzívebb használatra javasolt területein, másodsorban

- új, – a fejlesztések számára előkészített – beépítésre szánt területeken biztosíthatók.

Új beépítésre szánt területek

- központi belterülethez kapcsolódva észak és északkelet felé lakóterületek,

- dél, délkelet felé gazdasági területek számára biztosíthatók.

- Idegenforgalmi fejlesztési területek ideális helye a Prímás-sziget, illetve Szentgyörgymező (Homoki földek) Duna-partja, Kertvárosban a Palatinus tó környéke,

E célra a – város szándékai szerinti – Sípoló-hegy körüli területek csak korlátozottan, (természetvédelem, táj- és városképvédelem figyelembevételével) hasznosíthatók.

- Esztergom – Kertváros fejlesztési lehetőségeit – elsősorban a Palatinus tó körüli területek rekreációs hasznosítását – a közeli hulladéklerakók, illetve azok védőtávolságai behatárolják.

- Esztergom – Pilisszentlélek – a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként – csak belterületen fejleszthető.

<
P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt 18pt; TEXT-ALIGN: justify; mso-layout-grid-align: none"> 

Az 1995-ben jóváhagyott ÁRT főbb elhatározásai

Az 1995-ben jóváhagyott – OÉSZ szerinti – ÁRT a rendszerváltozást követő „átmeneti állapot”- nak megfelelően – a városrendezési alapelveket, a város táji, történelmi karakterét szem előtt tartva – a város fejlődésének, „kitörési lehetőségeinek” területeit biztosította. (Lakó és gazdasági fejlesztések számára viszonylag nagy területeket jelölt ki.)

A települési területeket É- D irányban bővítette, a keleti domboldalak beépítését (10-15%-os beépítési lehetőség előírásával) korlátozta.

A város regionális szerepének erősödését prognosztizálta, a város infrastrukturális ellátásának fejlesztését tervezte, és biztosította ezek területeit. (Számolt a Duna hidak megépítésével, az M10-es gyorsforgalmi út kiépülésével stb.).

A felszabadult honvédségi területek (volt szovjet laktanyák, lőterek) hasznosítását, új funkcióit meghatározta.

Kijelölte az üdülés és rekreáció területeit.

Feltárta a tájhasználat konfliktusait, megoldásukra javaslatot tett.

A terv az új beépítésre szánt területek kijelölésével párhuzamosan az ökológiai egyensúly fenntartását biztosító erdősítéseket, extenzív irányú területhasználat- változásokat nem tervezett, de kijelölte a védett és védelemre javasolt természeti területeket.

 

Az 1995-ben jóváhagyott ÁRT megvalósult javaslatai

 

A tervben kijelölt fejlesztési területek az elmúlt nyolc év alatt részben igénybevételre kerültek

- lakóterületek terjedése észak és északkelet felé megindult,

- laktanyák hasznosítása – a fejlesztési elképzeléseknek megfelelően jórészt megtörtént,

- az Ipari Park területének nagy része „benépesült”.

A város infrastruktúra-hálózatának építése ugrásszerű volt.

- Újjáépült a Mária-Valéria híd.

- Megépült – Kertvároson keresztül – Dorogot északról elkerülő út, a "Suzuki út", majd a Táti útig a Retek utcai továbbvezetés.

- Megépült a városon átmenő forgalom kettős átvezetését biztosító Szenttamás hegy mögötti áttörés.

- Megépült a Duna menti kerékpárút városközpont és a Búbánatvölgy közötti szakasza.

- Kiépült a város hiányzó közműhálózata.

 

Adottságok, lehetőségek, igények megváltozása az előző terv óta

A megváltozott politikai környezet és nem utolsó sorban az újjáépült Duna híd segíti, lehetővé teszi a város regionális szerepének nagymértékű megerősödését

- ezáltal szükségessé válik a regionális szerepeket befogadó területek (központi és különleges területek) kijelölése.

A mezőgazdasági termelés (e területen) gazdaságtalanságának felismerése, a nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program elfogadása, az EU-csatlakozással elvárt területhasznosítás változások

- lehetővé teszik a táj – előző tervhez viszonyítva – környezetkímélőbb, extenzívebb hasznosítását, az erdőterületek kiterjesztését.

A város gazdasági életének fellendülése, a „Suzuki és beszállítói” megerősödése

- további gazdasági területek kijelölését (elsősorban innováció és logisztika valamint a kereskedelem számára) teszi szükségessé.

A gazdasági fellendüléssel párhuzamosan a humán infrastruktúra folyamatos biztosítása

- oktatási (különleges) területek kijelölését a lakóterület-kínálat bővítését sürgetik.

Esztergom történelmi és természeti erőforrásaira alapozva az idegenforgalom fejlesztését tervezi.

Első lépésként – a sokáig mostohán kezelt – termálfürdő építését indította el.

- A termálfürdő felépítése feltételezhetően az idegenforgalom fellendülését eredményezi, az idegenforgalom fogadóterületeinek kijelölését és kiépítését teszi szükségessé.

A város fejlesztési területeinek biztosítása mellett a ma már általánossá vált ökológiai szemléletnek megfelelően

- biztosítani kell a város ökológiai stabilitását.

A Duna szennyezettségének csökkenésével megnövekedett az igény a Duna part mint sport célú mint fürdőzési hasznosítására

- mely az erre alkalmas partszakasz e célra történő kijelölését teszi szükségessé.

A szeméttelep korszerű kiépítése, a szemétkezelés korszerűsödése lehetővé tette védőtávolságának csökkentését

- a Palatinus tó további part menti területeinek rekreációs célú hasznosítását.

 

 

Komárom-Esztergom megye, és Esztergom városfejlesztési terveinek főbb célkitűzései

 

Megyei fejlesztési terv

A 2000-ben készült megyei fejlesztési koncepció

- versenyképes gazdasági tér kialakítását,

- humán erőforrás fejlesztését, életminőség javítását,

- fenntartható környezet, harmonikus tájhasználat biztosítását tűzi ki célul.

 

A versenyképes gazdaságot

- az ipar területén az ipari parkok fejlesztésével, logisztikai központok létrehozásával, gazdasági infrastruktúra fejlesztésével;

- agrárgazdaság területén az agrár- környezetvédelmi program előtérbe helyezésével, (környezetkímélő mezőgazdasági termelés elősegítésével);

- turizmus területén a gyógyturizmus, lovas és kerékpárturizmus fejlesztésével, megfelelő intézményrendszer és marketing kialakításával;

-          infrastruktúra területén, közúthálózat fejlesztéssel (Esztergom-Tatabánya-Székesfehérvár) főútvonal korszerűsítéssel, kerékpárút- hálózat kiépítésével, közmű-infrastruktúra fejlesztésével tervezi létrehozni.

 

A humán erőforrás fejlesztését, az életminőség javítását

- a képzés fejlesztésével, a kultúra magas szintre emelésével;

- a foglalkoztatás biztosításával;

- a szociális ellátás fejlesztésével;

- a lakásállomány korszerűsítésével tervezi biztosítani.

 

A fenntartható környezetet, harmonikus tájhasználatot

- környezeti elemek kiemelt védelmével;

- természetvédelemmel;

- kiemelt környezeti programok megvalósításával;

- a környezetkultúra fejlesztésével tervezi kialakítani.

A megye fejlesztési tervét területileg rögzítő megyei területrendezési terv készítése folyamatban (egyeztetési fázisban) van. (A megyei területrendezési terv és a város szerkezeti tervének összhangját az egyeztetések biztosítják.)

 

Esztergom fejlesztési terve

A város regionális szerepének jelentős megerősítését tervezi az alábbi fejlesztésekkel.

Közlekedés

- Új teherforgalmat is kiszolgálni képes híd kiépítése (átmenetileg teherkomp üzemeltetése).

- M 10-es gyorsforgalmi út kiépítése.

- "Elővárosi gyorsvasút" megépítése.

- Nemzetközi hajókikötő építése.

- Business repülőtér (légi kikötő) építése.

A fent részletezett közlekedési infrastruktúra- fejlesztések lehetőséget biztosítanak

- a város ne
mzetközi és országos kapcsolatainak megerősödéséhez,

- a fővárosi agglomeráció részeként az „északi kapu” szerepének betöltéséhez,

- Esztergom regionális jelentőségének újjáteremtéséhez.

 

Gazdasági fejlesztések

- az Esztergomi Ipari Park bővítése,

- térségi kihatású logisztikai központ (teherkomp, ill. híd, párkányi teherpályaudvar és kikötő kapcsolatokkal) kiépítése és általuk a város munkaerőt vonzó körzetének kiterjedése (határon túlra is);

 

Közép- és felsőoktatás fejlesztések

- új oktatási központ kialakítása a Várhegyen

- Vitéz János Római Katolikus Főiskola bővítése (kommunikációs szak beindítása, multimédiás központ kiépítése) és vonzáskörzetük határon túlra történő kiterjedése;

 

Egészségügyi fejlesztések és együttműködés- bővítések (Felvidék felé is);

 

Idegenforgalom fejlesztése, háttérfeltételeinek megteremtése

- a vár rekonstrukciója;

- az idegenforgalmi fogadóterületek (termálfürdő, szállodák, hajókikötő, jachtkikötő, szabadidő és sportcentrum, konferenciaközpont stb.) kiépítése;

-
új turizmusfajták (ökoturizmus, konferenciaturizmus, bioturizmus stb.) meghonosítása;

- hagyományos rendezvények (Szent István napok, Jazztergom fesztivál, Esztergomi Nyári Játékok, Hídfesztivál stb.) erősítése;

- rendezvények szervezése;

- a marketing háttér megteremtése és általuk a „kétórás turizmus” megszüntetése.

 

Szerkezeti terv ismertetése

Jelen szerkezeti terv a tervi hierarchiának megfelel. Rendezési javaslatai Komárom-Esztergom megye, valamint a városfejlesztési koncepciójára alapozva került kidolgozásra.

 

Városszerkezeti kapcsolatok

A településszerkezeti terv

- biztosítja a város külső térszerkezeti kapcsolatainak kiépítését (feltünteti az M10-es nyomvonalát, az Új Duna híd – elkerüléséig a teherkomp – helyét, biztosítja az új hajókikötő területét, a repülőtér közelében – annak fejlesztését ellehetetlenítő – beépítést nem tervez),

- teljessé teszi a központi belterület közlekedési rendszerét (lehetővé teszi a gazdasági területek és lakóterületek forgalmának elkülönítését, megszünteti a forgalom szempontjából „zsák” jellegű városrészeket;

- biztosítja a Palatínus tó közvetlen megközelítését,

- települési területen belüli kerékpárút- hálózatot, a kirándulóhelyeket, természetközeli területeket is feltáró kerékpárutakkal rendszerbe szervezi;

- belváros gyalogos, illetve csökkentett forgalmú rendszerének kialakítására (a Duna, a belváros, a közeli hegyek ilyen jellegű kapcsolatának kiépítésére) javaslatot tesz.

 

Területhasználat

Történelmi városban a szerkezeti terv

- A belváros központi jellegét erősíti – a regionális funkciók befogadására szolgáló központi és településközponti, valamint különleges területek kibővítésével, – elsősorban a Kis Duna és Duna mentén, Vízi város területén valamint a Prímás szigeten.

- A városrészek központi területeit erősíti a történelmi városrészekben, kialakulását segíti az új városrészekben településközponti területek kijelölésével.

- A lakóterületbe ékelődő ipari gazdasági területeken új hasznosítást javasol (központi, különleges, lakó, illetve kereskedelmi gazdasági besorolással).

- Az idegenforgalom fogadóterületeinek fejlesztésére elsősorban a Prímás sziget területét jelöli a jóváhagyott szabályozási terv szerint. (Itt épül a termálfürdő, a vendégek szállásigényét kielégítő szálloda és vendéglátó létesítmények sora. Itt csoportosulnak a rekreációs és szórakoztató létesítmények. Az új funkciók megtelepítése a régiek erősítése mellett a terv biztosítja a sziget közpark jellegű kiépítését, a zöldfelületek összefüggő rendszerét, funkciók „zöldbe ágyazását” mind a városlakók, mind az idegenforgalom ilyen irányú igényeinek kielégítésére, magas színvonalú környezet biztosítására.)

Az idegenforgalom és rekreáció új területe Szentgyörgymező – Homoki földek Duna parti szakasza, ahol kedvező táji környezetben homokos-sóderos partszakaszon – különleges területfelhasználásban – kemping, vízi sport-központ, dunai strand építhető.

A Sípoló hegy körüli területeket a város szálloda létesítésére értékesítette, illetve – a Képviselő- testület határozata alapján – értékesíteni kívánja. E szálloda- területeket (különleges területeket) a terv bár a Natura 2000 tervezett területére esik – a fenti határozatnak eleget téve – jelzi. Beépítésüknél a természet védelme mellett a tájképi, városképi szempontok maximális figyelembe vételét, az épületmagasságok, épülettömegek szigorú szabályozását, a létesítmények erdőbe ágyazását biztosítani kell.

- Lakóterületi igények kielégítésére a bővítési területeket a terv az 1995-ben jóváhagyott ÁRT-nek megfelelően és az ott tervezettnél nagyobb területen É és ÉK felé tervezi. Az ÁRT-től eltérően D
öbönkút területét – az ott kezdődő építkezéseknek és területhasználatnak megfelelve – lakóterületbe sorolja.

(Új lakóterületek igénybevételét megelőzően vagy azzal párhuzamosan javasolható a meglévő lakóterületek intenzitásának növelése, a belterületi lakóterület-bővítési lehetőségek kihasználása, a funkcióváltások szorgalmazása.)

A lakóterületek hegy felé terjeszkedése, a domboldal beépítése városképi szempontból nem kívánatos. Ilyen irányú fejlesztési területeket az 1995-ben jóváhagyott ÁRT-ben tervezetten túl jelen terv nem tartalmaz.

- Gazdasági területeket a terv a régi ÁRT szerinti irányban dél, dél-kelet felé tervezi bővíteni.

A fejlesztési terület nagyságát a – módosítás alatt álló – szabályozási terv rögzíti. A szabályozási terv elhatározásait jelen terv tiszteletben tartja, csupán a terület (nagy összefüggő iparterület) megosztására erdősávokat, belső erdősítéseket javasol.

 

 

A Dorogi út mentén a kialakulóban lévő kereskedelmi-gazdasági területeket a város – kedvező elhelyezkedése és közlekedési kapcsolatai ellenére – csak távlatban kívánja fejleszteni.

Ennek megfelelően a terv e területeket a várost körülölelő erdőterületbe sorolja.

 

Esztergom Kertvárosban

- A hiányzó városrészközpont kialakítására a terv a Dorogi út menti (szerviz úttal ellátott) területeket jelöli, az ott már meglévő központi funkciók összekapcsolásával. (E központ és a tervezett sportterület kapcsolata gyalogos vagy csillapított forgalmú úton biztosítható.)

- A Palatinus tó környékén – a szemétlerakó telep védőtávolságát figyelembe véve – elsősorban funkcióváltással rekreációs területek bővítését tervezi. (E fejlesztések megvalósulása a "kesztölci" meddőhányón folyó hulladékkezelés megszüntetésének, a terület rekultiválásának a függvénye. A tó és a meddőhányó között új beépítésre szánt terület kijelölése a tó védelme érdekében nem javasolható.) A működő (
regionálisra tervezett) szeméttelep védőtávolságán belül újonnan beépítésre szánt területet a szerkezeti terv nem jelöl, a tervezett egészségügyi- turisztikai erdőben a funkciónak megfelelő létesítmények elhelyezhetők.

- A városrész lakóterületi igényeit elsősorban a még be nem épített (alulhasznosított) területeken javasolja biztosítani. Ezen kívül a terv lakossági kezdeményezésnek eleget téve új lakóterületeket is jelöl.

- A városrész gazdasági területei a volt szovjet laktanya területén találhatók. Bővítésük e gazdasági (ipari, illetve kereskedelmi-szolgáltató) területekhez kapcsolódóan biztosított.

 

Pilisszentléleken

Pilisszentlélek Esztergom önálló településrésze, mely Esztergom Dobogókő között a Szentlélek patak völgyében fekszik. A település teljes területe a Duna-Ipoly Nemzeti Park védett területének része. A település fejlesztése a tájvédelem, a domborzati adottságok nehézségei miatt mértéktartó, feltétele a felszíni vízrendezés és szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. A település üdülőfaluként a pilisi természetjárás egyik bázisa. Fejlesztési lehetőségei az erdei iskola bővítése, turistaszállás, sátortábor, falusi turizmus rendszerében fizetővendég-fogadás létrehozása.

A meglevő belterületen belül a helyi lakosság új lakótelek igénye – a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése esetén – kielégíthető.

 

Külterületen

Esztergom településszerkezeti terve az 1995-ben jóváhagyott ÁRT-ben szereplő bővítéseken túl növeli a települési terület kiterjedését, de ezzel párhuzamosan a város ökológiai hálózatának erősítését, a rendszer ökológiai potenciáljának növelését tervezi

- a táji sajátosságok, táji természeti értékek megőrzésével, fennmaradásuk biztosításával,

- zöldfelületi kapcsolatok erősítése, kiépítése által; a természeti, természetközeli területek rendszerbe szervezésével, ökológiai hálózat erősítésével,

- az ökológiai szempontból meghatározó (magas ökológiai potenciált biztosító) erdőgazdálkodási és korlátozott használatú mezőgazdasági (gyep, legelő, nádas) területek az ÁRT által tervezettnél jóval nagyobb kiterjesztésével.

 

 

Ennek megfelelően a településszerkezeti terv

- védett természeti területeken változást nem tervez,

- az országos jelentőségű ökológiai hálózat területeinek kapcsolatait helyi jelentőségű ökológiai folyosók (Csenke-patak, Szent János-patak, Kincses árok stb.) fenntartásával, kiépítésével biztosítja,

- új erdősítéseket javasol elsősorban

- az ökológiai rendszert erősítő, kapcsolatait biztosító területeken (Kincses árok, Bocskoros kúti árok mentén, a Csenke-patak alsó szakaszán stb.),

- városképi szempontból érzékeny területeken (kertes mezőgazdasági területek összefüggő területének megbontására, a városképi szempontból érzékeny területek beépítésének megakadályozására),

- települési területek peremterületein (a települési terület északkeleti és déli határán),

- egymást zavaró funkciók között (ipar- és lakóterületek a rekreációs területek és hulladékkezelő területek között),

- összefüggő erdőterületek közé ékelődő egyéb használatú területeken (vaskapu erdős területei közé ékelődő mezőgazdasági területeken),

- erózióval veszélyeztetett területeken (erős lejtésű kertes mezőgazdasági területeken).

Az erdők elsődleges hasznosítására a terv javaslatot tesz. Ennek megfelelően elsődlegesen védelmi rendeltetésűek a védelem alatt álló, valamint a szigetelést, határolást biztosító meglévő és tervezett erdők. Egyéb (gazdasági, illetve egészségügyi – turisztikai) elsődleges rendeltetésre javasoltak a városközeli, idegenforgalmi területek körüli, valamint a Duna menti erdők.

A mezőgazdasági területek túlnyomó részét a terv természetvédelmi (nedves területek, ökológiai folyosók, védelmi övezetek stb.), környezetvédelmi (vízfelületek, ta
vak környéke), valamint termőhelyi (árvíz, belvíz által veszélyeztetett, illetve rossz minőségű talajok) okok miatt korlátozott hasznosítású területbe sorolja.

A javasolt tájhasználat-változásokat a városfejlesztési koncepciójának célkitűzései „erdőbe ágyazott város”, a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program célkitűzései (a természeti erőforrások fenntartható használatán a természeti értékek, a biodiverzitás megőrzését, a táj értékeinek megtartásán egészséges termékek előállításán alapuló mezőgazdasági gyakorlat), az integrált földhasználati rendszer alapelve (a termőhelynek megfelelő tájhasznosítás), valamint az EU-csatlakozással szükségessé váló használatváltozások lehetővé teszik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. Jóváhagyandó munkarészek

 

1.1 Határozati javaslat

 

 

Esztergom Megyei Jogú Város Közgyűlésének

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . KT sz. határozata

településszerkezeti tervének jóváhagyásáról

 

Esztergom Város Képviselő- testülete megtárgyalta a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . számú

Esztergom településszerkezeti terv tárgyú előterjesztést és az alábbi határozatot hozta:

1. Esztergom Város Képviselő-testülete a VÁTI Kht. által dokumentált, a jelen határozat mellékleteit képező

1. sz. mellékletet:

- a településszerkezeti terv leírását, és a

2. sz. mellékletet:

- a közigazgatási terület településszerkezeti tervlapját,

- a települési területek településszerkezeti tervlapját elfogadja.

2. A Képviselő-testület felhívja a Polgármesteri Hivatal tisztségviselői, a jegyző, a városi főépítész, a Polgármesteri Hivatal irányítása alatt álló szervezetek figyelmét, hogy a városban folyó fejlesztési, rendezési tevékenységet hangolják össze a jelen határozattal jóváhagyott településszerkezeti tervvel.

 

 

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .                &nb sp;              ;             & nbsp;         
       
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

polgármester            &nb sp;              ;             & nbsp;            &nb sp;              ;             & nbsp;     jegyző

 

 

 

1.3 A településszerkezeti terv leírása

 

1.3 Településszerkezeti terv leírása

 

1.3.1 Esztergom Városfejlesztési koncepciójából következő településrendezési feladatok

 

Közlekedésfejlesztés földön, vízen, levegőben

(A város ”kapu” szerepének, közlekedési kapcsolatainak fejlesztése.)

 

- Közúti közlekedés fejlesztése

E célhoz tartozik a teherforgalmat is lebonyolító új Duna-híd (addig teherkomp) kiépítése, a hiányzó közlekedési kapcsolatok kiépítése (Szlovákia felé, az Ipoly völgye felé, az M1-es autópálya felé), illetve a budapesti közúti kapcsolatot biztosító 10. sz. főút korszerűsítése, majd az M10-es gyorsforgalmi út kiépítése, a város belső forgalmának rendezése.

 

A településszerkezeti tervben

- biztosítani kell

- a teherkomp, illetve új Duna-híd megépítésének lehetőségét,

- a kapcsolatokat biztosító utak területigényét,

- szorgalmazni kell a fenti közlekedési létesítmények megvalósítását,

- meg kell teremteni a belső és a külső úthálózat közvetlen kapcsolatát,

- pótolni kell a belső úthálózati hiányosságokat,

- Bánomi út észak-keleti folytatását,

- Bánomi út déli folytatásában a Kölcsey Ferenc és Petőfi Sándor utca korszerűsítését,

- az ipari területek belső úthálózati rendszerének kialakítását,

- biztosítani kell az ipari területek és a lakóterületek forgalmának elkülönülését,

- teljessé kell tenni a kerékpárút-hálózatot,

- ki kell jelölni, és át kell építeni a város belső gyalogos és csillapított forgalmú területeit,

- át kell szervezni – az autóbusz-pályaudvar kiépítésével párhuzamosan – a város tömegközlekedését.

 

- Vasúti közlekedés fejlesztése

E célhoz tartozik a főváros körüli agglomeráció vasúthálózatához való közvetlen kapcsolódás, elővárosi gyorsvasút létrehozása, valamint a vasúti teherszállítá
sok (kombinált fuvarozások) lehetőségének megteremtése.

 

Ennek érdekében

- kezdeményezni kell az Esztergomot a fővárossal összekötő vasútvonal további korszerűsítését, ” elővárosi gyorsvasúttá” építését, a vasút HÉV-vonalhoz való közvetlen kapcsolását,

- korszerűsíteni kell a vasútállomást, és szolgáltató területeit,

- a kombinált fuvarozás területi lehetőségeit biztosítani kell (teherkomp, híd, párkányi teherkikötő, illetve teherpályaudvar felhasználásával).

 

- Vízi közlekedés fejlesztése

E célhoz tartozik a Duna (VII. sz. európai közlekedési folyosó) kínálta közlekedési lehetőségek kihasználása mind a személy-, mint a teherszállításban, az idegenforgalom fellendítésére, valamint a teherszállítások egyszerűsítésére.

 

A szerkezeti tervben

- területet kell biztosítani nemzetközi hajókikötő számára,

- biztosítani kell a jachtkikötőkhöz magas színvonalú szolgáltatást biztosító területeket,

- biztosítani kell a vízen történő teherszállítás feltételeit (közúti kapcsolatokat; teherkomp stb. területeit).

 

- Légi közlekedés fejlesztése

E célhoz tartozik a nagy múltú, jelenleg csak sport célokra
 hasznosított repülőtér regionális kereskedelmi repülőtérré, idegenforgalmi funkciókat is betöltő ” business” repülőtérré építése.

 

A szerkezeti tervben

- le kell határolni a repülőtér fejlesztéséhez – a lehetőségek és korlátok figyelembevételével – igénybe vehető területet,

- a terület korlátozásait szem előtt tartva kell elkészíttetni a repülőtér fejlesztési tervét.

 

Gazdaságélénkítés, iparfejlesztés

Budapest körül kialakuló ipari – kereskedelmi – logisztikai központok az északi agglomerációs övezetben hiányoznak. E hiányzó űrt Esztergom – fellendülő gazdaságára alapozva – nagy eséllyel betöltheti.

E célhoz tartozik az esztergomi ipari park fejlesztése, ”a magyar autógyártás potenciális központjának” kialakítása, Suzuki és beszállítói infrastruktúrával ellátott területigényének biztosítása, valamint a kiszolgáló közlekedés és logisztika megteremtése.

 

A szerkezeti tervben biztosítani kell

- az ipari park bővítését,

- a belső közlekedési hálózat kiépítését,

- az országos hálózatról közvetlen megközelítését,

- logisztikai és innovációs területeket.

Elő kell irányozni

- a gazdasági területek előkészítését.

Szorgalmazni kell

- a magas technológiájú innovatív tevékenységek megtelepedését.

El kell érni, hogy

- a gazdasági területek külső-belső megközelítése nagymértékben javuljon,

- teherforgalmat lebonyolító utak kapacitása növekedjen,

- a teherforgalom a lakóterületeket ne zavarja.

 

Humán erőforrás fejlesztése

E célhoz tartozik a város művelődési oktatási szerepkörének bővítése. Az oktatás összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel, továbbképzés erősítésével. Ide tartozik a diplomások elhelyezkedésének, letelepedésének biztosítása, támogatása.

 

A szerkezeti tervben biztosítani kell

- a felsőoktatás intézményeinek fejlesztéséhez szükséges területeket, elsősorban a tervezett oktatási központ kialakításához szükséges ”különleges” területeket,

- a megtelepedéshez szükséges lakóterület-kínálatot,

- a munkahelykínálat növekedésének lehetőségeit biztosító gazdasági területeket,

- a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi területeket.

 

 

Regionális szerepkör erősítése

E célhoz tartozik a regionális funkciók erősítése, a város vonzásterületének kiterjesztése.

 

A szerkezeti tervben

- a regionális szerepkör bővüléséhez, erősödéséhez szükséges területeket illetve területi átsorolásokat biztosítani kell, illetve átsorolásokat végre kell hajtani,

- a városközpont területén a központi vegyes és településközponti vegyes területeket a regionális funkciók (irodaházak, üzleti negyedek) számára – ki kell bővíteni.

 

Idegenforgalom fejlesztése

E célhoz tartozik az idegenforgalom által a városban töltött idő meghosszabbítása, az idegenforgalmi kínálat gazdagítása, az idegenforgalmi fejlesztések háttérfeltételeinek biztosítása.

 

A szerkezeti tervben biztosítani kell

- turizmust vonzó adottságok, értékek megőrzését,

- fejleszteni kell az idegenforgalmat vonzó adottságokat (gyógyfürdő területeit, Duna-part vízparti vonzástényezőit),

- bővíteni kell az idegenforgalmat vonzó programkínálatokat, biztosítani kell annak akcióterületeit (vallási-, konferencia-, öko-, bor- stb. turizmus területeit),

- elő kell az készíteni idegenforgalmat fogadó, kiszolgáló területeket (Prímás-sziget, Dunapart, Sípoló-hegy, Palatinus tó, Pilisszentlélek),

- komplex rekreációs területeket kell kijelölni,

- a pihenés, üdülés és rekreáció zónáit térben – természetes zónák beiktatásával – el kell választani városi környezettől,

- az idegenforgalmi látványosságokat felfűző – természeti területek felé irányuló gyalogutaknak helyet adó – zöldfelületi hálózatot kiemelt szerkezeti elemnek kell tekinteni.

 

”Lakható” város létrehozása

E célhoz tartozik a városlakók komfortérzetének javítása

 

- a város kulturális örökségének tiszteletben tartása,

- a város közlekedési rendszerének ”humanizálása”,

- teljes körű szolgáltatás és ellátás biztosítása,

- ökológiai szemlélet érvényesítése,

- az élet- és környezetminőség javítása segítségével.

 

- A város kulturális, történelmi örökségének védelme érdekében

- a szerkezeti tervben a régészeti lelőhelyeket és műemléki területeket le kell határolni. E területeken a 2001. évi LXIV. "a kulturális örökség védelméről" szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni,

- az M10-es út nyomvonalának és a tervezett Duna-híd helyének, pontosításánál figyelembe kell venni a kiemelten védett régészeti lelőhelyek elhelyezkedését,

- a város helyi értékvédelmi rendeletét a hatályos jogszabályok szerint át kell dolgozni,

<
SPAN style="FONT-SIZE: 8pt; mso-bidi-font-size: 13.0pt">- a város fejlesztései a város védett és védelemre érdemes építészeti és történelmi emlékeit nem veszélyeztethetik, a városrész karakterét nem változtathatják meg,

- a szerkezeti (hálózati) beavatkozások csak erősen indokolt esetben a lehető legkisebb mértékű átépítéssel, a hagyományos utcahálózat legcsekélyebb megbontásával irányozhatják elő,

- a város szerkezeti jelentőségű területein a funkcióváltások, átépítések, építések a városrész karakterét, a beépítés struktúráját nem változtathatják meg.

 

- A város közlekedési rendszerének ”humanizálása” érdekében a szerkezeti tervben a településközpont területén

- ki kell jelölni a csillapított forgalmú és gyalogos forgalmú utcák, terek rendszerét, melyhez parkolási lehetőséget biztosító területeket kell rendelni.

- e rendszer mentén erősíteni kell a településközponti és központi (intézményi, szolgáltató, vendéglátó stb.) funkciókat.

- biztosítani kell a csillapított forgalmú és gyalogos rendszerek és a közparkok, valamint a természetes és természetközeli környezet közvetlen kapcsolatát.

- létre kell hozni a város ”ember központú” környezetkímélő tömegközlekedési rendszerét.

 

- A teljes körű szolgáltatás és ellátás biztosítása érdekében a szerkezeti tervben

- Ki kell jelölni – városrészenként és a városközpontban – a fenti funkciók elhelyezését, megtelepedését segítő területeket.

 

- Az ökológiai szemlélet érvényesítése érdekében mindent el kell követni, hogy Esztergom természetes környezete, a táji értékek, a város és a természet együttélése fennmaradjon.

- Intenzív területhasználatra kell törekedni. (A területi tartalékokat ki kell használni.)

- Ki kell jelölni a természetes zónák területét, ahol a természetes környezet háborítatlanságát meg kell őrizni. Biztosítani kell – a biológiai és táji értékek védelme érdekében – a természeti, természetközeli zónák összekapcsolódását, az ökológiai hálózat kialakulását.

- Kerülni kell, hogy a vonalas létesítmények a tájat mozaikszerűen felszabdalják.

- Ki kell jelölni a város legfontosabb kilátási, illetve a város belső kitekintési pontjait. A feltáruló látványok védelméről gondoskodni kell.

 

- Az élet- és környezetminőség javítása érdekében fenn kell tartani a város ökológiai egyensúlyát, erősíteni kell területeinek biológiai aktivitásértékét.

- Biztosítani kell, hogy az új beépítésre szánt területek miatt csökkenő biológiai aktivitásérték összvárosi (városrészi) szinten ”megtérüljön”:

- a zöldfelületek rendszerbe szervezésével,

- a legmarkánsabb (legmagasabb biológiai aktivitásértékkel rendelkező) zöldfelületi elemek, erdőterületek és korlátozott használatú mezőgazdasági területek kiterjesztésével,

- a beépítésre szánt területeken a terület hasznosítása mellett elérhető legmagasabb biológiai aktivitásérték biztosításával (ültetési kötelezés előírásával, a min. zöldfelület szabályozásával).

- Biztosítani kell a – környezetminőséget erősen befolyásoló – közterületek, közterületi zöldfelületek állapotának javítását:

- magas igénnyel történő kiépítésükkel (átépítésükkel), dús beültetésükkel,

- intenzív fenntartásukkal.N>

 

 

1.3.2 Esztergom településrendezési tervében megoldandó rendezési feladatok

 

Külső térszerkezeti kapcsolatok erősítése

 

Esztergom térszerkezeti kapcsolatai – múltból származó örökség révén – hiányosak.

(A 10. sz. főút túlterhelt, a vasútvonal – felújítása ellenére is korszerűtlen, lassú, a vízi közlekedési lehetőség kihasználatlan.)

El kell érni, hogy Esztergom térségi kapcsolatai kibővüljenek. Ennek érdekében

- Biztosítani kell a teherkomp, majd az új Duna-híd megépítésének feltételeit, ezáltal a Szlovákia felé irányuló teherforgalom e területen történő átvezetését, a szlovákiai kapcsolatok erősítésével a szlovák oldalon lévő létesítmények – teherpályaudvar, teherkikötő – igénybevételének lehetőségét.

- Budapesti agglomerációhoz kapcsolódás elősegítésére rögzíteni kell az M10-es gyorsforgalmi út nyomvonalát, az ”elépítés” kizárását.

- Biztosítani kell az M10-es gyorsforgalmi út és az alsóbbrendű utak, valamint a város úthálózatának egyszerű kapcsolatát.

- Ki kell használni a Duna kínálta közlekedési lehetőségeket.

- Ki kell jelölni a nemzetközi hajókikötő, valamint a jachtkikötő területét és kiszolgáló területeit.

- A repülőtér fejlesztését gazdaságossági és környezeti hatástanulmányhoz kell kötni. (Fejlesztését jelen területén belül célszerű megvalósítani.)

- Biztosítani kell az új autóbusz-pályaudvar és autóbusz-parkoló területeit
.

 

Településszerkezet belső kapcsolatának (úthálózatának) rendezése

A város legnagyobb vonalas szerkezeti problémáját a 11. sz. főút városközponti átvezetése jelenti. E probléma megoldására az 1994. évi településrendezési terv ”kettős útátvezetést” javasolt. Ennek legproblémásabb, legégetőbb szakasza, a Szenttamás-hegy mögötti ”áttörés” ez évben elkészült. További szakaszainak kiépítését elő kell irányozni. A kettős útvezetés módosítja a város belső szerkezetét (jelentősen javítja közlekedési viszonyait).

A város szerkezetében új elem a Mária-Valéria híd forgalmának Árok utcára vezetése, amely a városszerkezethez maximálisan alkalmazkodva került megvalósításra.

 

A rendezés legfontosabb feladatai:

- Biztosítani kell a gazdasági területek belső közlekedési kapcsolatát; a gazdasági területek - lakóterülettől elkülönülő – megközelítését.

- Biztosítani kell a legyezőszerűen szétnyíló utcák déli zárását, ezen városrészek ”zsák” jellegének megszüntetését.

- Az új beépítésre szánt területeket, feltáró utakat be kell kapcsolni a város szerkezetébe, úthálózatának rendszerébe.

 

Települési területek bővítése

A központi települési területre jellemző kelet-nyugati beszorítottság determinálja észak-déli irányú bővítési lehetőségeit.

Kertváros fejlesztési lehetőségeit a közigazgatási határ, valamint a környezetvédelmi korlátozások (hulladéklerakó, szennyvíztisztító védőtávolsága stb.) behatárolják.

Pilisszentlélek települési területének (belterületének bővítését a Duna-Ipoly Nemzeti
Park részeként a természetvédelm érdekek nem teszik lehetővé. (Fejlesztési területek belterületen belül biztosíthatók.)

 

A települési területek (beépítésre szánt területek) bővítésénél figyelembe kell venni

- a tervezett szerkezeti változások (új úthálózat) területhasználat-módosító hatásait.

- a korlátozó tényezőket

- védett természeti területeket,

- védőtávolságokat,

- geológiai korlátozásokat,

- árvíz által veszélyeztetett területek kiterjedését.

Cél kell legyen

- a táji adottságok megőrzése,

- ökológiai hálózat területeinek fenntartása,

- települési területek túlzott kiterjedésének, valamint összenövésének (Központi belterület,

Kertváros, Szamárhegyi üdülőterület) megakadályozása,

- városképi szempontból érzékeny területek beépítésének megelőzése.

Törekedni kell

- a belterületen lévő hasznosítatlan, vagy alulhasznosított területek igénybevételére, intenzív használatra,

- hogy a külterületi újonnan beépítésre szánt területek a belterülethez csatlakozóan, fokozatosan

class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt 18pt; TEXT-ALIGN: justify; mso-layout-grid-align: none">(ütemezetten) kerüljenek igénybevételre.

A belterületek (települési területek) bővítését csak olyan ütemben szabad végrehajtani, amilyen ütemben annak városgazdálkodási és belterületi hasznosítás (fenntartás, működés, lakossági ellátás) feltételei megteremthetők.

 

Települési területen belül funkcióváltásra javasolt területek kijelölése

(funkcióváltás alatt a beépített területek elsődleges területfelhasználás-változása értendő)

 

A város beépített területén belül a várható igényváltozásokra felkészülve funkcióváltást kell előirányozni.

- A város ellátottsági színvonalának emelése, a szolgáltatási szektor bővülése, a települési szerepkör kiegészítése, megerősödése szükségessé teszi a településközpont területi kibővítését a városközpontban, városrészközpontokban, valamint Kertvárosban és Pilisszentléleken is. E területeken a településközpont vegyes területeket bővíteni kell a lakóterületek rovására.

- A regionális szerepkör kiegészítése, erősítése szükségessé teszi a különleges területek kibővítését.

Ennek megfelelően

- Az oktatás különleges területét kell kijelölni a Várhegy körül a kanonok épületek, és a Balassa Iskola területén, valamint a volt Gamesz területén.

- Idegenforgalmat kiszolgáló különleges területet kell kijelölni a Prímás-szigeten a Termálfürdő megépítésére, valamint a Palatinusz tó keleti, jelenleg gazdasági hasznosítású területein.

- El kell érni, hogy a várostestbe ékelődő gazdasági területekre (volt MIM és SZIM gyár területén) – hosszú távon lakó, vagy kereskedelmi gazdasági funkció települjön.

 

 SPAN>

Beépítésre szánt területek rendezése

 

Lakóterületek rendezése

 

Rendezési feladat:

- új lakóterületek kijelölése

- történelmi városrészek komplex lakóterületi rehabilitációja

- mainál intenzívebb beépítésre alkalmas meglévő lakóterületek átépítése

- lakótelepi rehabilitációra érett területek kijelölése.

a) Új lakóterületeket kell kijelölni, és kiépítésre előkészíteni az alábbi területeken.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) Komplex lakóterületi rehabilitációt kell előirányozni elsősorban a történelmi városrészekben, elsősorban a városközpont, a Szenttamás hegy és Szentgyörgymező területén.

c) A meglévő lakóterületek egy részén rekonstrukciós (fokozatos vagy akciószerű) átépítést kell előirányozni.

Ilyen területek

- a déli városrész néhány tömbje

- Esztergom-Kertváros lakóterületének nagy része.

Az átépülő lakóterületeken a tömbbelsők feltárásának két útja lehetséges

- önkormányzati beavatkozással, támogatással, közterületek kisajátításával, telekalakítással,

- önkormányzati beavatkozás nélkül.

Ez utóbbi esetben a területek kihasználatlansága sokáig fennmarad, a lakóterületek túlméretezése ezért következik be – mert bár van bőven belterületi új lakótelek kialakítási lehetőség, de azok szervezetlenül, időben elhúzódva jelennek meg az ingatlan piacon. Ez tartja fenn többek között a magas telekárakat is.

A racionális városüzemeltetés és a lakótelek ingatlanok indokolatlan magas árainak leszorítása érdekében helyenként szükség van önkormányzati beavatkozásra a belterületi tömbbelső feltárásokhoz.

d) Lakótelepi rehabilitációt fokozatosan kell előirányozni a város lakótelepein

A lakótelepi rehabilitáció keretében a lakóépületek műszaki felújításán túlmenően a lakókörnyezet rendezésével, az úszótelkek-közkert arányok módosításával egyaránt foglalkozni kell.

 

Gazdasági területek rendezése

Rendezési feladat

- a városrészbe ékelődő még meglévő felhagyott vagy működő – környezetkímélő – gazdasági területek megszüntetése

le="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify; mso-layout-grid-align: none">- új gazdasági területek

- rehabilitációs iparterületek kijelölése.

a) A várostestbe ékelődő gazdasági területeket meg kell szüntetni, e területeken új, elsősorban lakó központi, illetve kereskedelmi gazdasági területhasználatot kell kijelölni.

A város lakóterületén környezetet szennyező ipari létesítmény nem létesíthető.

b) Iparterület-rehabilitációt kell végrehajtani a volt laktanyák hasznosítása során.

A bányaterületeket felhagyott homok, ill. agyagbányák területeit (megbontott felületeket) a tervlapon ábrázolt területfelhasználással összhangban rekultiválni kell.

c) Új „zöldmezős” gazdasági területek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Üdülő és rekreáció (különleges) területeinek rendezése

 

Elsődleges rendezési feladatok

- turizmust vonzó értékek megőrzése, bővítése,

- új idegenforgalom fogadását szolgáló területek kijelölése,

- új komplex rekreációs területek létrehozása.

a) A turizmust vonzó értékeket meg kell őrizni, területeit fejleszteni kell.

A termálfürdőt ki kell építeni, a kiszolgáló létesítmények területeit biztosítani kell.

A Duna parti vonzástényezőket fejleszteni kell. Vízi sporttal és ellátással kapcsolatos területeket biztosítani kell.

A falusi üdülés feltételeit (Pilisszentléleken) ki kell alakítani.

b) Komplex rekreációs területeket kell kijelölni

- Prímás sziget területén,

- Palatinus tó mellett,

- Távlatban a Homoki földek Duna parti részén.

c) Idegenforgalom új fogadóterületei

 

 

 

 

<
/SPAN>
 

 

 

 

 

 

Vegyes (településközponti és központi) területek rendezése

Rendezési feladat:

- A város ellátottsági színvonalának emelése, a települési szerepkör kiegészítése, erősítése

érdekében a központi és településközponti területeket ki kell bővíteni.

- Növelni kell a jelenlegi városközpont területét a Víziváros és a Prímás sziget irányában.

- Városközpontokat kell kijelölni, illetve a meglévőket bővíteni

- Hősök tere környékén

- Szentgyörgymezőn

- Bánomi lakótelephez kapcsolódóan

- Vasútállomás környékén.

- Ki kell alakítani Kertváros központját.

- A városba érkezés fontos pontjain a város szellemiségéhez méltó környezetet kell kialakítani,

ill. kialakításukhoz területet tartalékolni az alábbi helyeken:

- a 11. sz. főközlekedési úton Visegrád felől a Pilismaróti vámnál,

- a 11. sz. főközlekedési úton Tát felől az árvízvédelmi gátnál,

 style="FONT-SIZE: 8pt; mso-bidi-font-size: 13.0pt">- a Dorogi úton,

- a Suzuki út és a Dobogókői út találkozásánál,

- Kertvárosban a 117. sz. út és a Dorogi út csomópontjában.

 

Beépítésre nem szánt területek rendezése

 

A beépítésre nem szánt területek viszonylag nagy kiterjedésű elemei (zöldterületek, erdők, korlátozott használatú mezőgazdasági területek) természetközeli, természeti tájalkotó elemek, az ökológiai hálózat részei. Területi változásai a város ökológiai stabilitását, ezen keresztül a város környezetminőségét erősen befolyásolják. (Rendszerbe szervezésükkel regenerálódó képességük és jótékony hatásaik – klímamódosító, rekreáló, pszichikai, esztétikai stb. – megsokszorozhatók.)

 

- Zöldterületek

Esztergom zöldfelületi rendszerének kialakítását a természetföldrajzi adottságok, illetve a városszerkezet meghatározza. A lehetséges rendszer gerincét a Prímás-sziget (meglévő és tervezett zöldfelületeivel) és a Duna menti zöldfelületek alkotják. Rendezési feladat e felületek és a várostestben jelenleg mozaikszerűen megjelenő közterületi zöldfelületek öszszekapcsolása, a külterületi zöldfelületig nyúló zöld folyosók, ezáltal a zöldfelületi rendszer kialakítása.

 

A város zöldfelületi rendszerének kialakítása érdekében

- Ki kell jelölni a város közhasználatú zöldfelületeit (közparkok, közterek, közkertek hálózatát).

- Erősíteni kell az országos jelentőségű Duna menti ökológiai folyosó területét Duna-parti zöldterületek és erdők kijelölésével.(Ennek segítségével a folyó felőli városkép színvonalát javítani kell.)

- Ki kell jelölni az országos jelentőségű ökológiai hálózat elemei (a Duna és a Pilishegység) közötti kapcsolatot biztosító – zöld folyosók helyeit

- Csenke patak mentén

- Szentgyörgymező belterületi határán, a Bocskoros kúti árok vonalában,

- Várhegy – Béke tér – Vaskapu irányában,

- Prímás-sziget – Kis Duna-part – Simor János utca – Batits út mentén,

- Prímás- sziget – Kis Duna-part – Árok utca – Terézia utca – Kálvária út mentén,

- Kincses-patak mellett, a lakóterület déli határán,

- Szent János patak mentén.

- A zöld folyosók területén a beépítést megakadályozni, a növénytelepítés elsődlegességét biztosítani kell.

- Új beépítésre szánt területen a város zöldfelületi hálózatához szervesen kapcsolódó min. 5% területarányt biztosító közhasználatú zöldterületet kell kialakítani.

- Törekedni kell a tájba illő növényzet megőrzésére, kerülni kell – elsősorban a Duna mentén – a tájtól idegen növényállomány telepítését.

 

 

- Erdők

Az ökológiai hálózat, a zöldfelületi rendszer legmarkánsabb, legerősebb regenerálódó képességekkel rendelkező elemei.

 

A város ökológiai stabilitásának biztosítása, „erdőbe ágyazott város” kialakítása érdekében

- a meglévő erdőterületeket (erdőhasznosítású és beerdősült területeket) meg kell őrizni

- új – erdősítésre szánt – területeket kell kijelölni

- zöldfelületi kapcsolatok biztosítására (ökológiai folyosók erősítésére),

- tájidegen tájhasználat tájba illesztésére,

- egymást zavaró területhasználatok elszigetelésére,

- városképi szempontból érzékeny területeken található a nagy, tagolatlan kiterjedésű lakóterületek és kertes mezőgazdasági területek megbontására.

- a meglévő és tervezett erdőterületeket

- védelmi (védett és védő)

- egyéb (egészségügyi-turisztikai valamint gazdaság) elsődleges rendeltetésbe kell sorolni.

Az egészségügyi-turisztikai elsődleges rendeltetésű erdőterületek folyamatos ellenőrzéséről és fenntartásáról – az intenzív igénybevétel miatt – gondoskodni kell.

- A védőfásításokat a védelem szükségességét okozó területhasználat engedélyezéséhez kell kötni.

 

- Mezőgazdasági területek

Esztergom – kedvezőtlen termőhelyi adottságai következtében – mezőgazdasági szerepe jelentéktelen. Mezőgazdasági területeinek nagy része parlag.

 

A rendezés során figyelembe kell venni

- Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi program célkitűzéseit.

- Az integrált földhasználati rendszer alapelvét (termőhelynek megfelelő tájhas
znosítást).

- Az EU csatlakozást követően elvárt területhasználat-változásokat.

Ennek megfelelve kell kijelölni

- általános (intenzív hasznosítású),

- korlátozott (extenzív hasznosítású)

- kertes,

mezőgazdasági területeket.

- Az általános mezőgazdasági területeket az extenzív mezőgazdasági területek bővítése és

a tervezett erdőtelepítések miatt csökkenteni kell.

- Korlátozott hasznnosítású mezőgazdasági területeket

- természetvédelmi,

- környezetvédelmi,

- talajvédelmi,

- termőhelyi okokkal indokolható területeken kell kijelölni. (E földterületek a külterjes és biogazdálkodás területei kell legyenek, de fontos szerepet kell betöltsenek az ökológiai kapcsolatok biztosításában is.)

- Kertes mezőgazdasági területek további terjedését meg kell akadályozni, összefüggő területüket erdősítésekkel meg kell bontani. Beépítésüket korlátozni kell.

 

Táj- és természetvédelem

A város közigazgatási területének jelentős része védett terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, amely a heg
yvidéki területek
túlnyomó részét lefedi. Területén kívül ”ex lege” védett területek, természeti területek, védelemre érdemes

természetközeli területek sora található elsősorban a Duna és a vízfolyások mentén.

 

A táj védett és védelemre érdemes elemeinek fennmaradásáról (az élővilág – flóra és fauna védelméről)

- regenerálódó képességüket erősítő rendszerbe szervezésükkel,

- tájhasználati konfliktusok feltárásával, megoldásával gondoskodni kell.

- Ki kell alakítani a védett területek pufferterületeit.

- A műtárgyak kialakításánál figyelembe kell venni a vadon élő állatok mozgási irányait.

- Biztosítani kell a védett, védelemre érdemes területek temészetközeli tájhasználatát. Meg kell akadályozni beépítésüket.

- Vízfolyások, tavak területeit védeni kell a degradációtól. Törekedni kell a vizes élőhelyek rehabilitálására, a csatorna jellegű partszakaszok természetes állapotának visszaállítására.

- A vízfolyások, tavak védőterületeit biztosítani kell.

- A patakvölgyek mezőgazdasági hasznosítású területein környezetkímélő használatot kell előirányozni.

 

Épített környezet alakítása

Kiemelt rendezési feladat a város építészeti, vizuális színvonalának emelése, ill. a meglévő értékek megőrzésének, ill. az építészeti hagyományok továbbélésének biztosítása. Ennek érdekében.

- az eltérő karakterű városrészek pozitív építészeti jellegzetességeit meg kell őrizni,

- a Belváros közterületrendezése során további gyalogos utcákat, tereket kell létesíteni,

- a tehermentesítő út hiányzó szakaszának kiépítésekor a lehető legkisebb beavatkozást kell előirányozni,

- felül kell vizsgálni a helyileg védett épületek jegyzékét. A listán lévők felújításáról, a homlokzat renoválásáról önkormányzati támogatás mellett mielőbb gondoskodni kell,

- a vizuális konfliktuspontokon, ahol a hagyományok és az új épített környezet diszharmoniában van, részletes szabályozási terv keretében tisztázni kell a környezeti problémák feloldási lehetőségét,

- a város jellegzetes pozitív környezeti karakterjegyeit új építéseknél érvényesíteni kell, az építési előírásokba be kell építeni.

Javasolt karaktertípusok:

- belvárosi

- mezővárosi

- polgárvárosi

- kertvárosi

- vegyes.

A szabályozás során ki kell jelölni azokat a területeket, melyek tájképi vagy városképi érzékenységükből adódóan a környezetet maximálisan figyelembe vevő magas színvonalú beépítést igényelnek. Az elvárható színvonal a területeken tervpályázat, illetve tervtanácsi bemutatás útján biztosítandó.

Ilyen területek: a városkapuk, a tájképi szempontból érzékeny újonnan beépítésre szánt területek, valamint átépüléssel járó – várostestbe ékelt – funkcióváltó területek, a keleti dombvidék, stb.

 

Környezetvédelem

Esztergom környezeti állapotát elsődlegesen városszerkezeti problémák, az átszellőzés nehézségei valamint a közlekedés káros kibocsátásai befolyásolják. A korábbiakhoz képest javulás tapasztalható a levegőminőségben, de az erős forgalmú utak mentén – az elsődlegessé váló közlekedési-levegőszennyezés növekedett.

A hulladékgazdálkodás környezetvédelmi igényeket kielégítő gyűjtési és lerakási technológiára épül, de a hulladék újrahasznosítása még fejlesztendő.

 

Elsődleges rendezési feladatok:

- a mainál kedvezőbb településszerkezet megvalósítása, a városközpont forgalomcsillapítása, járműforgalom elől elzárt övezetek kijelölése,

- a lakóterületeket zavaró gazdasági ipari telephelyeken a funkcióváltás (környezetet kevésbé igénybevevő funkciók megjelenésének) támogatása,

- biztosítani kell a gazdasági területek forgalmának lakóterülettől való elkülönítését,

- a porterhelés mérséklésére a talaj növényborítottságának jelentős mértékű növelése, újabb közpark és erdők kijelölése,

- a talaj és vízvédelem érdekében a közüzemi szennyvíz és csapadékvíz-hálózat településszintű ellátottságának növelése. A helyi építési szabályzatban a közműrákötési kötelezettség előírása,

- a Palatinus tó közelében levő pernyehányón folyó veszélyes hulladékkezelés beszüntetése, a terület rekultiválása.

A szabályozási tervben az alábbi védőtávolságokat kell kijelölni.

- Esztergomi tisztítótelep körül 600 m-t,

- Dorogi tisztítótelep körül 300 m-t,

- szeméttelep körül 600 m-t,

"MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: justify; mso-layout-grid-align: none">- vízfolyások, tavak mellett korlátozási zónát (beépítésmentes) – a belterületen 15-15 m-t, külterületen beépítésre nem szánt területen 100-100 m-t,

- települési vízműves kutak körül a védőidomot,

- villamos távvezeték mentén a rendelet szerinti biztonsági zónát.

 

Közműellátás

Közműfejlesztési feladatok a szerkezeti terv időtávjában a város területén

- A Prímás-szigetnek az árvízvédelmét kell megoldani.

- Az ismert környezetszennyezés hatása miatt (2004.) Esztergom ivóvízellátásának a megoldását tovább kell vizsgálni.

- Esztergom és Esztergom-Kertváros vízvezeték hálózatát összekötő NA 250 gerincvezetéket a Suzuki út mentén meg kell építeni.

- Az új beépítésre szánt területeken a vízelvezető hálózatok csak elválasztott (külön szennyvíz és külön csapadékvíz) rendszerben építhetők.

- Esztergom-Kertvárosban és Pilisszentléleken a felszíni vízelvezető hálózat továbbfejlesztése szükséges.

- Szamár-hegy és Búbánat-völgy vízi közműellátását meg kell oldani.

- Pilisszentlélek szennyvízcsatornázását és szennyvizeinek a tisztítását helyi rendszer kiépítésével kell biztosítani.

- Az új beépítésre szánt területek ellátásához a közműhálózatokat meg kell építeni.

- A terv időtávjában az új beépítésre javasolt területeken és a felújítással járó hálózatrekonstrukcióknál érvényesíteni kell a városrendezés által javasolt megoldásokat: a zárt szelvényű csapadékvíz elvezetést, továbbá a villamos energia, a hírközlési és a kábel TV hálózatok földkábelben történ
ő vezetését.

- A város növekvő villamosenergia-igényének a kiszolgálásához 120 kV-os táppontot kell építeni. A villamos alállomást ellátó nagyfeszültségű, 120 kV-os villamosvezeték számára a helyet biztosítani kell. A központi belterületen történő átvezetésnek a területfelhasználáshoz kell igazodni.

- A két határ menti város, Esztergom és Párkány (Sturovo) között a közmű bázishelyek szabad kapacitásának és a tervezett fejlesztéseknek a figyelembevételével vizsgálni kell ivóvízellátás, szennyvíztisztítás és villamosenergia-ellátás területén közös, egymást segítő rendszerek kialakítását.

 

 

 


 
 
Időjárás
 
 
Partnereink
magyar_allamkincstar.jpg egomhu.jpg vkk.jpg ingatlancom.jpg ig.jpg
 

 KAPCSOLAT

Esztergom Város
Polgármesteri Hivatala
Cím: 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. / Pf. 92
E-mail: varoshaza@esztergom.hu