A dunai limes világörökségi helyszínné nyilvánítására pályázik Magyarország, melynek koordinációját a Budavári Nonprofit Kft. Tudományos Igazgatósága segíti.

Az ICOMOS-misszió csütörtökön délután tekintette meg Búbánatvölgy területén a római kori Solva 8. őrtorony helyét Bánhidy László alpolgármester mellett a város Főépítészi kabinetjének és Hatósági Osztályának munkatársaival. A városvezetők tájékoztatták a delegációt, hogy a régészetileg kiemelkedő jelentőségű Solva 8-as Őrtorony terület megtekinthetőségéért Esztergom Város Önkormányzata lépéseket indít az.

A világörökségi várományos római kori helyszín a 11-es főút mellett, egy magánház területén található. Az őrtorony falai még láthatóak, és rekonstruáltan visszaépítve komoly turisztikai vonzerőt jelenthetne. (A legfontosabb európai 6-os kerékpárút itt fog haladni a Dunakanyart Óbudával összekötve.)

A Római Birodalom egykori határainak, a dunai limes világörökségi helyszínné nyilvánítására Magyarország – Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal közösen – benyújtotta a nevezését az UNESCO-hoz. (Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez.)

A 2018. január 31-én beadott pályázat 98 helyszínt foglal magába, a Dunának mintegy 1500 kilométeres szakaszán fekvő helyszíneket érint. A római limeshez kapcsolódó világörökségi pályázat gondolata és előkészítése csaknem 17 éve kezdődött el.

A közös nevezésről az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2019 júniusában dönt. Magyarországon jelenleg 8 világörökségi helyszín és 10 úgynevezett világörökség-várományos helyszín van.

Magyarország 1985-ben csatlakozott az UNESCO világörökségi egyezményhez, 1987-ben a budapesti Duna-partok, valamint a budai várnegyed vált világörökségi helyszínné, majd ez az Andrássy úttal, 2002-ben a Hősök terével bővült ki. 1987-ben Hollókő-újfalu, 1995-ben Szlovákiával közösen az Aggteleki Karszt barlangjai, utoljára 2002-ben Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék került fel az UNESCO világörökségi jegyzékére.

Az ICOMOS-missziót Esztergom-Búbánatvölgybe és a szomszédos helyszínekre Visy Zsolt  régész vezette. Az ókortörténész a pécsi egyetem professzoraként évtizedeken át kutatta a római birodalom egykori határát és azt hangsúlyozta miniszteri biztosként a közelmúltban, hogy: “Annak idején a limes elválasztotta a római birodalom területét az úgynevezett barbár területektől, jelenleg pedig összekapcsolja mindazokat az országokat, amelyek ebben a világörökségi nevezési folyamatban részt vesznek”  

Háttérinformációk 

LIMES

A Duna-mentén 500 km hosszan húzódik  az ókori Római Birodalom határa, a Ripa Pannonica (Pannónia partja), mely kulturális útvonallá válhat.

TOKOD

A castrum hosszúkás, négyszög alakú alapfalai mellett a rómaiak emlékét őrzi a Várberek nevű fennsíkon: a kőszénbányában talált kézi malomkő, a zöldrozsdájú bronz szoborfő, a nagy vastag római téglalapok alatt fekvő edények, a fűtőcsövek és a fedőcserepek. 

ESZTERGOM-PÁRKÁNY 

Solva: a területen élő keltákat a rómaiak hódították meg az I. században. A Duna-szakasz legsűrűbb erőd-láncolatát építették ki. 10-20 kilométerenként erődítményeket építettek, amikben jelentős számú katona állomásozott. Ők alapították a települést, ami fontos dunai átkelőhely lett.

A Várhegy keleti oldalán a limes részeként castrumot építettek, ami Aquincum és Carnuntum között a dunai vonal egyik erős centruma volt. Ennek a négytornyos erődnek a maradványait 1820-ban, a Bazilika építésekor találták meg.

Az erőd alapjain kezdett később vár építésébe Géza fejedelem. A hegy alatt, a mai Víziváros területén Salvio Mansio néven megerősített település feküdt.  Párkány területén pedig az Anavum nevű katonai tábor volt.

PILISMARÓT (Casta ad Herculem) 

A pilismaróti község helyén állt az egykori római település, Ad Herculem.

DÖMÖS  

A dömösi Duna-parton a Köves-patak és Malom-patak torkolatánál, illetve a Tófenék-dűlőben állt egy-egy ilyen őrtorony. Közülük a Köves-patak mellettit 1959-ben feltárták. A 11x11 méter alapterületű, 1 méter falvastagságú tornyot vizesárok övezte. Területén Valentinianus császár érmeit, edényeket találtak.

A Malom-patak melletti római torony maradványaira épült rá a dömösi révállomás kis épülete. A katolikus templom mellett 1985-ben római téglaégető kemence maradványai kerültek elő. 2000-ben a múzeum homokkal temette be, tekintettel arra, hogy a további feltárásra nem volt anyagi fedezet és így jobban meg lehet védeni a pusztulástól.

/Fényképen: a németországi Niedernhausen, Taunus területén rekonstruált őrtorony/