"Egy közösséget nem a fizikai közelség, hanem a lélek köt össze, amelynek nem szabhatnak gátat ember emelte határok, akadályok.

Tamás József nem csak tagja volt az egyre fogyó, de mégis oly erős és büszke közösségnek, a magyarságnak, hanem alkotó, teremtő és érző mozgatója is. 

Olyan, számunkra erőt adó ember, aki pontosan tudta és érezte, mit jelent magyarnak lenni, mit jelent megélni a történelem csapásait és mit jelent emelt fővel elviselni azokat.

Olyan ember, aki tudta, hogy mit jelent megbocsájtani, de soha nem elfelejteni mindezeket – hiszen ez ezredéves történelmünk, jelenünk és múltunk, magyar közösségünk egyik legfontosabb ismérve.

Olyan ember, akire emlékeznünk nem feladatunk, hanem az ezredéves magyarság múltjára és különösen jövőjére tekintve kötelességünk. 

Ahogy kötelességünk az is, hogy emlékét ne csak őrizzük, hanem tovább is adjuk mindazoknak, akik határon innen és határon túl a jövő magyarságát, a magyarság jövőjét jelentik!"