Mariazellnek 2000 lakosa van, 53km-re fekszik Mürzzuschlagtól.
A kedvelt nyaralóhely (kötélpálya, túraútvonalak, különböző kategóriájú szállodák, stb.) és egyben a legjelentősebb közép- európai zarándokhely, legfőbb nevezetessége az értékes műkincseket rejtő, román és gótikus falmaradványokra épített barokk bazilika. A zarándoklatok célpontja egy késő román stílusú faragott Mária-szobor (12. század).

Földrajzi fekvése:
Mariazell az északi Mészkőalpok területén helyezkedik el, az alsóausztriai határvidéken. Mariazell 868 m-es tengerszint feletti magasságon fekszik, a Bürgeralpoki hegyoldalban. A völgye 100 méterrel alacsonyabban található. Ez a medence közepes magasságú hegyekkel van körbevéve.
Aki el szeretne jutni Mariazellbe, vagy azt el szeretné hagyni, annak át kell kelnie egy hegyszoroson.

Mariazell jellegzetességei:
A hely legfőbb jellegzetessége a Bazilika, ami a Szűzanya otthonául szolgál. Ez évente zarándokok ezreit vonzza ide egész Európából. Csoportokat és egyedüli utazókat érdekli a tekintélyes építmény kisugárzása, és évszázadok óta ide járulnak a Magna Mater Austria-ba, hogy „Auszria” anyjától segítséget és tanácsot kérjenek.
Mariazell főtere a centrumban található a Bazilika mellett. Itt találhatóak Mariazell legrégebbi házai. A felújított és újjáépített főtér egyben a hely turisztikai központja.
A Bazilika melletti árusoknál emléktárgyak kaphatók, mely Mariazallre és a Bazilikára emlékeztetik az embereket. Rózsafüzérek és gyertyák mellett igazi helyi kézműves tárgyak is találhatóak itt.
A sétáló utakon körbe lehet sétálni Mariazellt, és élvezni lehet ezt a kitűnő környezetet, a jó levegőt és a gyönyörű kilátást.
A mariazelli park, ellentétben a főtér sürgés forgásával, egy nagyon csöndes hely. A kirándulók és pihenésre vágyók inkább ide látogatnak el. Itt nincsenek zarándokok, de itt található egy óvoda, egy főiskola és egy minigolf pálya. Körmenetek minden szombaton és nagyobb ünnepnapokon kerülnek megrendezésre / május 1-től – október végéig/.
A város akkor a legszebb, ha több száz zarándok gyertyákkal és fáklyákkal énekelve vonul át rajta. A látvány leírhatatlan élményt nyújt az ott járónak.

Magna Mater Austria (Bazilika):
1157-ben alapították, kezdetekben csak egy cella állt. A legrégibb építmény Markgraf Henrich von Mahren idejére tehető. A gótikus kórus 1340-ben, míg a „hosszúház” – egy egyszerű, háromajtós csarnok- 1360-ban jött létre. Az építmény I Lajos királytól nagy támogatást kapott. A templom kívül- belül egyesíti magában a gótikus és a barokk stílust: két barokktorony fogja közre a hatalmas, szintén gótikus stílusú középső tornyot, amely kő dekorációkkal van díszítve. A kupola alkotja a boltozat keleti részét, a magasra tűzött ablakok adják különleges jellegét. A magas csarnokra oldalsó kápolnák kerültek, e felett futnak az emporiumok, amelyek a régi és az új kincseskamrákba torkollanak.
A Mariazell-i bazilikának (1908-ban nevezték ki) két központja van: a vallási részét a „Kegyesség” kápolna, míg a művészi részét a főoltár halász alakja képviseli. Mindezt túlszárnyalja a „Kegyesség kép”, egy késői román stílusú szobor a Szűzanyáról, ahogyan a gyermeket a jobb karjában tartja.
Sok osztrák és európai történelemben is szerepet játszik Mariazell.. Pápalátogatás (utoljára 1983), plébános zarándoklatok és diákcsoportok keresik fel a várost. Magyar zarándokok sokszor fordulnak meg  Mindszenty sírjánál.. (pl. az ún. „Sokféleség zarándoklása 1996-ban) Hagyományos zarándok csoportok és megszámlálhatatlan magányos zarándok fordul itt meg, akik könyörögnek vagy köszönetet mondanak. Ez teszi Mariazell-t Ausztriában a zarándoklás fogalmává.

A Salza:
A nagyrészt még ép és érintetlen folyóvidék a Salza folyó mentén  ideális élettér  a növények és állatok számára egyaránt. Steierország 77,6 km összhosszúságú második legnagyobb folyója teljes hosszúságában biztosítja a legjobb minőségű ivóvizet. A Salza állandóan változó képet mutat a szemlélőnek. Alámosott, meredek partjával kígyózik át a sziklafalak közt, hogy végül egy széles kavicságyba ömöljön.

A Bürgeralpe:
Ez a hely az alsóausztriai Alpok kilátója. Kiváló hely sétákra, kirándulásokra. Gyönyörű kilátás nyílik innen Mariazell vidékére és az Alpokaljára.
Mariazellből egy kötélpálya ( lanovka) segítségével közelíthető meg az 1247 m magason fekvő turistaház. A hegy csúcsán 1266 m magasságban lévő menedékházat 1908-ban építették, és a híres Steierországi fejedelem nevét viseli, „ Erzherzog-Johann-Warte ”.  

  Mariazell legendája:
A távoli kolostorban Szent Lambrecht-ben ami a Mariazell-i környékhez tartozott Abt Otker arra az elhatározásra jutott, hogy elküldi a szent szerzetest Magnust mindenhova a környéken, hogy az itt megtelepedett juhászoktól a lelkipásztorkodást átvegye. A szerzetesnek volt a szobájában egy nagyon szeretett Madonna szobra, amit saját maga készített (faragott). Abt Otker megengedte, hogy ezt a szobrot a szerzetes magával vigye az útra. Amikor már a nehéz vándorút végefelé (1157 december 21.-én este) célja közelében járt és már kinézett magának egy helyet hogy megpihenjen, hirtelen egy magasba nyúló szikla zárta el az útját. Ekkor már beesteledett, a szerzetes elcsüggedt és könyörögve fordult a Szűzanyához segítségért. Abban a pillanatban a szikla megrepedt és utat nyitott a szerzetesnek. Azután látott egy magaslatot és megmászta. Miután ezt megtette letette a szobrot egy fatuskóra – ami még ma is megvan a hegység oltárában – és később épített egy oltárt egy szobával magának ide. Itt lelkipásztorkodott és így lett ez a kápolna az egész környék szellemi központja.
A sziklát később megközelíthetővé tették és most már szőnyegen és hidakon és egy új útvonalon még ma is megközelíthető.

Magyarok Mariazellben:
„Nem idegen talajon jár az a magyar zarándok, aki ellátogat Máriazell-be, melynek történelme négy felvonásban elevenedik meg előtte.
Az első felvonás a 12. század derekán kezdődik (1157). A legendás hírű Magnusz nevű szerzetes ekkor érkezik ide és épít a magával hozott Madonna-szobor és önmaga számára egy cellácskát (Máriazell). A környék lakói hamarosan tömegesen megélik a szobor által jelzett Istenanya jelenlétét.
A második felvonás I. Henrik morva őrgrófhoz fűződik. A gróf és felesége ugyanazt álmodják: „Gyógyíthatatlan betegségetekből meggyógyultok. Hálából látogassatok el Stájer-ország erdők között lévő kápolnácskájába.” Ennek helyére egy kis templomot építtetnek. (1200)
A magyarok zarándoklása Máriazellbe a harmadik felvonásban kezdődik. Az első, mégpedig a főszereplő Nagy Lajos királyunk. Országát és apósát délről fenyegető „hitetlen népek”, a törökök ellen hadjáratot indít. A kétszeres túlerő elől már visszavonulásra gondol, amikor álmában a celli Boldogasszonytól bíztatást kap: „Támadd meg bátran az ellenséget! Te fogsz győzni.” Ennek zálogául hajnalban a táborba is magával hozott Anjou-liliomokkal díszített Madonna-képet a mellén találta. Vitézei a hír hallatára fellelkesedtek és fogadalmat tettek, hogy a győzelem után seregesen Cellbe zarándokolnak. Erről Mannesdorfer János Cell anyakolostorának, St. Lambrechtnek a krónikása számol be (1487). Nagy Lajos hálából a képet felajánlja Máriazellnek és egy háromhajós gótikus templomot épített az első kis templom helyére. Ettől kezdve
a magyar történelem szomorú századaiban sok bizakodó imádság talált itt meghallgatásra, melyről számos emlék fogadalmi kép, hálatábla tanúskodik a kincstárban. A
A negyedik felvonás a 15. század második felében kezdődött. Az anyakolostor Domenico Sciassia építőmesterrel a templomot barokk stílusban megnagyobbítatja, aki az eredeti gótikus részt is átbarokkizálja. Az ekkor kialakított oldalkápolnák közül négyet magyarok díszítettek fel. Máriazell így lett a magyarok szent helye. Egymást érik a zarándoklatok, főleg gyalog, Magyarország messzi tájairól is. Ezek között a legnagyobb 1857-ben volt. Scitovszky hercegprímás vezette. (200 pap és 30.000 zarándok). Ez lett a kibékülés nyitánya.

Az elmúlt évtizedek jelentős eseménye: itt nyugodott 1975 és 1991 között Mindszenty József bíboros hercegprímás úr. Mariazell így az elnyomatás éveiben  a szabadság szimbólumává, a külföldi magyarság nemzeti kegyhelyévé vált.

A második világháború után megindult magyar zarándoklatok között 2000. szeptember 23-24-én negyvenhatodszor találkoztak a magyarok a ’Magyarok Nagyasszonya’ címet viselő máriazelli Boldogasszony előtt. A zarándoklatot Dr. Szendi József ny. veszprémi érsek atya vezette. Különös jelentőséget kapott ez a zarándoklat a Nagy Lajos-féle kegykép másolataként elkészült hímzett zászló szentelése által. A zászlóanya a Grácban élő Zichy-Steeb Mária Magdolna grófnő volt.

Mariazell és Magyarország kapcsolatai:
Konferencia Esztergomban:
A szakrális helyek történetében vannak kiemelkedő dátumok, minő az idei, az európai hírű ausztriai kegyhely és hazánk kapcsolatában. Míg másutt a történelem esemény-krónikáját írják, itt a lelkiségtörténet kap hangsúlyt. Nagy Lajos királyunk uralkodása - a lovagkirály eszményében a máriás lelkület -, s az itthoni Mária-tisztelet találkozott a XIV. század derekán Mariazellben. A gótikát felváltó reneszánsz bár nem mindig kap elismerést, mégis a benső szabadság ősi mozdulatában egyre meghatározóbb az oltalomkeresés: Mária mindannyiunk édesanyja, Magyarok Nagyaszszonya, Ausztria Patrónája.

Ezzel a címmel tartottak háromnapos konferenciát Esztergomban május 6-tól, osztrák, német és magyar előadókkal. A fővédnökök Paskai László bíboros, prímás és Mádl Ferenc köztársasági elnök voltak. Elsőként a két város polgármestere testvérvárosi oklevelet írt alá, ettől kezdve "hivatalossá" váltak az évszázados kapcsolatok. A konferencia a Paskai László bíboros által bemutatott szentmisével vette kezdetét, a bazilikában felhangzott Liszt Ferenc Esztergomi miséje.
Mariazell „titokzatos” történetének ilyen mélységeket átfogó elemzésére eddig nem került sor. Tizenegy előadó lépett a mikrofon elé. Köztük Walter Brunner grazi professzor Mariazell történetéről adott átfogó beszámolót, hangsúlyozván: a szent hely históriája jóval korábbi időkben kezdődik a XIV. századnál. Szerencsés pillanat Nagy Lajos csillagórája, hiszen attól kezdve új szemlélet, lelkiség erősíti a két ország katolicizmusát. Fazekas István bécsi levéltári delegátus a magyar nemesség zarándoklatáról számolt be: a barokk korban, főleg a nyugat-magyarországi főnemesség népszerűsítette Mariazellt, míg a kor főpapsága jórészt hazai kegyhelyekhez kötődött. A felvilágosodás korának átmeneti visszaesése után, a romantika idején, az arisztokrácia ismét Mariazell felé fordul.
Ladocsi Gáspár püspök az Új Ember kérdésére kifejtette, hogy a mariazelli zarándoklatok az idegen támadások elleni magyar erőfeszítésekhez kötődnek. Nagy Lajos király a török felett aratott győzelméért hálából építette a magyar kápolnát, s később, a XVIII. századi zarándokok is úgy gondolták, hogy a mariazelli Szent Szűz közbenjárásának köszönheti az ország megszabadulását a töröktől. Esterházy Imre prímás különösen kedvelte a kegyhelyet, Ausztria és Stájerország valamennyi főpapja itt köszöntötte őt 1745-ben. 1848-49 tragédiája után a Ferenc József okozta sebekre "válasz": a kegyhely 700. évfordulójára Szcitovszky prímás országos zarándoklatot hirdetett, amelyen több mint 25 ezer magyar zarándok vett részt. A zarándok szándék ez volt: az uralkodó is engesztelődjék meg a magyarsággal.
Mariazellt bensőségessé tette nekünk Mindszenty bíboros személye, akit itt temettek el, majd innen hozták vissza hazájába, hogy végső nyugalmat nyerjen Esztergomban.
Bánhegyi Miksa bencés könyvtáros Koptik Odó sanktlambrechti benedek rendi tudós munkásságát méltatta, aki Mariazellben is szolgált, őre volt a kegyhely kincstárának. 1739-ben Dömölkre érkezett, ahol először a templomot igyekezett rendbe hozni, majd egy kápolnát emelt a Ság-hegyen, ahol elhelyezte a Mariazellből magával hozott kegyszobrot. Ezzel a gesztussal kezdődött igazán Celldömölk lelkiségtörténete...
Tóth Sándor főiskolai tanszékvezető búcsújárásokról, zarándokhelyekről szólt, ahogyan azok a magyar irodalomban századok óta jelen vannak, míg Prokopp Mária művészettörténész Nagy Lajos király művészeti támogatását fejtette ki: Mariazell számos értéket köszönhet az uralkodónak.

Máriazell testvérkapcsolata Esztergommal:
Szerződéskötés ideje: 2002.
Kiemelkedő program a szerződéskötés óta a 2003 szeptember 20-21-ei 49. Magyar Zarándoklat Mariazellben.
Mariazell városa minden évben hivatalos delegációt hív az adventi ünnepségekre.

A város honlapja: www.marizell.de