Az idei Becket-rendezvény részeként egy jubileumi kötet is megjelent, melyben egyebek mellett az eddigi Becket Tamás ünnepségeken elhangzott tudományos előadások, illetve az azokon készült fotók kaptak helyet.

Negyedszázada hagyomány Esztergomban, hogy a Canterbury küldöttség egyházi és világi vezetés tagjaival együtt ünnepel a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület a mártírhalált halt Becket Szent Tamás canterbury-i érsekre emlékezve. A tradíció szerint idén is a Szenttamás-hegyi kápolnánál tartották az ökumenikus imaalkalmat, majd az esztergomi egyesület több száz főt fogadott a vár lovagtermében.

Kiss-Rigó László püspök, a Rudnay Alapítvány elnöke, a rendezvény házigazdái nevében mondott bevezetőjében többek között arról beszélt, hogy a negyedszázaddal ezelőtt indult ünnepségsorozat alapgondolataként a keresztény gyökereket és európai identitást határozták meg Nemeskürty Istvánnal együtt. A püspök rámutatott, hogy akkor még nyoma sem volt annak a krízisnek, mellyel ma Európa szembenéz ma sok oldalról is. Mára a „közös” jelző Európával kapcsolatban sokszor ellentétes értelmésben fogalmazódik meg, s a keresztény gyökereket sokan elvágnák vagy megtagadják és amikor értékekről van szó, akkor sokan zavarba jönnek, tehát ma különösen időszerű a keresztény gyökerű európai identitás témája, mondta Kiss-Rigó László.

Sztáray Péter hozzátette, a magyarok számára a kereszténység a teológiai hagyományok mellett egy társadalmi berendezkedést is jelent, amely több mint ezer éve meghatározza az ember méltóságát, a családot, a nemzetet, az állam és az egyházak helyzetét.
    "Néppárti kormányunk van, mely kereszténydemokrata szellemiségben kormányoz (...) felépítettük egy 21. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi keresztény kultúránkat, esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására" - jelentette ki az államtitkár.

    Sztáray Péter leszögezte, a magyarok ma úgy képzelik el Magyarországot és Európát, hogy az elismeri a kereszténység fontosságát, alapja a család; Európát pedig a nemzetek Európájaként értelmezik, amely nem kirekesztő, de ragaszkodik értékeihez.
    Az államtitkár úgy vélte, a különbségek nem adhatnak okot arra, hogy bármelyik országot megbélyegezzék, és kirekesszék a közös döntés lehetőségéből.
    "A nemzetek nélküli európai egyesült államok lázálmára csak úgy adhatunk eredményes választ, ha erős nemzetekre támaszkodhatunk, melyek együttműködve képesek a jövő problémáit megoldani - fogalmazott Sztáray Péter.

    A megemlékezésen Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője előadásában az államalapítástól mutatta be a két társadalom egyházszervezésének és hatalmi berendezkedésének folyamatos változását, kiemelve Becket Tamás, Canterbury érseke és Bánfi Lukács esztergomi érsek sorsának hasonlóságát, amikor hitük védelmében és az egyház függetlensége érdekében szembefordultak királyukkal.
    "Becket Tamás vértanúságig tartó felelősségvállalása örök időkre szóló példa marad" - mondta az MTI-nek Kásler Miklós.

    Hasonlóképpen fogalmazott részben magyarul elmondott köszöntőjében Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, aki azt mondta, "Becket Tamás élete sem volt érdemtelen, de mártíromsága a kor emberéből a mindenkor emberévé tette".


 Esztergom polgármestere zárszavában úgy vélte, nehéz korban élünk, amely nem törődik Istennel, elhanyagolja a nemzeti öntudatot, és veszni hagyja azokat az értékeket amelyeknek világában egyet jelent magyarság és kereszténység és a keresztény Európához való tartozás.

   Romanek Etelka polgármester beszéde:

Miniszter urak, Püspök úr, Nagykövet úr, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Köszöntöm Önöket Esztergomban, Szent István városában. Az idei évben is tisztelettel emlékeztünk Becket Szent Tamásra s emlékülés keretében hallottunk előadásokat keresztény értékek, európi identitás gondolatkörében. Szeretnék köszönetet mondani a ma elhangzott értékes, útmutató, megszívlelendő gondolatokért, melyek gazdagították lelkünket s kiindulási alapot jelentenek mindannyiunk számára. Ezek a gondolatok tovább visszhangoznak, s a gondolatokból cselekedetek sarjadnak.

A megemlékezések, negyedszázados évfordulóját ünnepeljük azért, hogy közösen rátaláljunk arra az ösvényre, amely az egységes, keresztény magyar nemzet számára éppen itt, Esztergomban Szent István által kijelöltetett. Esztergom sokkal több, mint amit a krónikákban lejegyezni lehetséges hiszen nemzetünk sorsának formálása itt kezdődött.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Igaz Simone Weil mondása, hogy a hazát szeretni csak részvéttel szabad. Szókratész szerint pedig a jó megismerését szükségszerűen követi annak megtevése. 
Jézus ezt mondja nekünk: Legyetek tökéletesek, mint mennyei Atyátok! Ő azért lépett az emberi történelem színpadára, hogy példát, tanítást, eligazítást adjon követőinek a szép egyéniség, a szeretet által irányított közösség kialakításához.
Éppen száz éve, klasszikus tömörséggel így fogalmaz Prohászka püspök: „Szép lélek, tiszta erkölcs, harmonikus élet, ez az igazi remekmű, s a szép lélek az ég múzeumába maradandó, örök emlék lesz. . .
Megváltoztatni gondolkozásukat, átértékelni eddigi életüket, és új irányba fordítani. Ez a kiindulópontja egy olyan életvitelnek, amely a tökéletesség csúcsa felé vezet. Csak a lelkeket érintő, erkölcsi értékrend hirdetése és elfogadása teszi lehetővé az élet megmaradását és előbbre jutását. Olyan közösségeket kell kovácsolni, ahol ez az összetartozás bizonyos védettséget biztosít. A közös hit és szeretet egységet teremtő hőfoka biztosít védelmet a szekularizált világ rombolásával szemben.

Prohászka püspök igaz és szép szavai így folytatódnak:
Jobb világ, új világ! Mikor lesz s lehet? Ha az igazi, lelki emberség, az erkölcsi emberség szerez érvényt. Erkölcs, igazság, munka, szabadság, tehetség érvényesülése, ezek minden emberi élet és szervezet és haladás alapjai, tengelyei, irányai.
Nehéz korban élünk, amely nem törődik Istennel, elhanyagolja a nemzeti öntudatot, és veszni hagyja azokat az értékeknek csodálatos örökségét, amelyeknek világában egyet jelent magyarság és kereszténység és a keresztény Európához való tartozás. 
Negyedszázada Szent János Pál ezt üzente nekünk magyaroknak! 
Azt mondom nektek: legyetek erősek! Bátran és türelmesen nézzetek szembe a mostani társadalmi átalakulás okozta nehézségekkel. Fedezzétek föl magyar és keresztény gyökereiteket, és minden lehetőt tegyetek meg a szebb jövő építéséért. Kapcsolódjatok bele újból e kontinens történelmének folyamába,.. úgy jelentkezzetek, mint akik a keresztény eredetű nagy európai hagyományt hordozzátok.... Házatok akkor lesz igazán a tiétek, ha magatok építitek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az éve elején egyszerre kavarognak lelkünkben múltunk történései és jövőnk vágyai,s ilyenkor képletesen a jövőnk kapujában állunk. A legnagyobb kérdés van-e elég erőnk és bátorságunk akkora lépéssel belépni ezen a kapun, hogy az új év az igazi megújulás éve lehessen. Ha tanulva mások és a saját magunk hibáiból felelősséggel, tiszta hittel és sok-sok becsületes munkával, jó irányba tudjuk kormányozni saját magunk, családunk, városunk és nemzetünk sorsát, akkor boldog évünk lesz. Hiszem, hogy megvan bennünk az elszántság, az erő és a bátorság ehhez. 
Polgármesterként pedig kérem az Önök segítségét Esztergomért, Szent István városáért!
Kívánom hogy a jövő hozza el mindannyiunk életébe a biztonságot és a várt megújulást.

Isten adjon ehhez erőt, kitartás, töretlen hitet mindannyiunknak!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

      Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Egykori főpapjaik, Becket Tamás és Bánfi Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaik idejéből származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát.
    Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.
    Lékai László bíboros - aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke - Becket Tamás 1538-ban Esztergomba került ereklyéinek egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emléktárgyát megsemmisítették. (MTI)