Európa közepén, Közép-Európa szívében, népek vándorútjának, kultúrák találkozásának metszéspontjában fekszik az Ister-Granum Eurorégió. Királyok, tudósok, művészek földje ez a festői táj, ahol három folyó, a Duna, a Garam és az Ipoly találkozik.

A természet és a történelem páratlanul izgalmas kultúrtájat alakított ki e folyók mentén. E kultúrtáj 2001. október 11., a Mária Valéria híd újbóli átadása óta újra egységes egészként kínálja látnivalóit az ide látogató vendégeknek.
A Duna és a Garam nevét viselő Ister-Granum Eurorégió, az európai szellemiség jegyében a határtalan pihenés élményét nyújtja Önnek.


Az Ister-Granum Eurorégió a magyar-szlovák határon fekszik. Területe meghaladja a 2 000 km2-t, lakossága 200 000 főt. A régió, melynek szíve az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd, földrajzi értelemben természetes egységet alkot.

Európa második legnagyobb folyójába itt torkollik a Garam és az Ipoly, s a torkolatvidéken a Duna négy hegység, a Kovácspataki-hegyek, a Börzsöny, a Pilis és a Visegrádi-hegység festői sziklái között áttörve éri el Budapestet.
A régió legmagasabb pontja a 938 méteres Csóványos.

Az évezredek során a természet páratlan adottságokkal ruházta fel a mai eurorégiót.
A Dunakanyart vulkanikus eredetű, meredek hegyvonulatok szegélyezik, melyek a két kisebb folyó mentén lankákká szelídülnek, majd nyugati irányban lassan belesimulnak a Szlovák-alföldbe.
A nyolc országot átszelő folyamba torkolló Garam és Ipoly mellett szurdokokon keresztül lezúgó hegyi patakok, festői szépségű tavak, szikesek és mocsarak teszik még változatosabbá a tájat.

Az eurorégió területének több mint harmada természetvédelmi oltalom alatt áll.
A Táti-szigetek és a Párizsi-mocsár vízi élővilágát, a kiterjedt erdőségek növényritkaságait és vadjait, valamint a festői szépségű hegyvidéket tanösvények és kirándulóutak segítségével ismerheti meg a turista.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park esztergom-kertvárosi ökoturisztikai centrumában felkészült szakértők várják látogatókat az év minden szakában.

Az eurorégió területén, a Duna mindkét partján nemzetközi kerékpárút halad, mely egyes részein már kiépítésre került. A hegyi biciklizés szerelmesei számára a Pilisben már ma is különböző nehézségű jelölt kerékpárutak biztosítják a kikapcsolódást.


A Duna és a Garam kiválóan alkalmas vízi túrák szervezésére. A vadvízi evezés mellett a jachtturizmus és a kirándulóhajók számára is megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre a régióban.


Az esztergomi prímás érsekek egykori borvidéke ma újra egységesül.


A Gerecseháti Hegyközség, a kesztölci Gimeskö-Vin pincészet, a felújítás alatt álló bélai Ulmann-kastély, a kéméndi ,,Iszomfalva", Muzsla, Szőgyén, Kürt és még számtalan település gazdái már ma is kiváló, díjazott borokkal várják az ide látogató vendégeket.
Több helyütt megkóstolható a vidék specialitása a helyben sütött kemencés lepény is.


A régió szinte teljes területe alatt magas hőfokú (néhol a 70 °C-ot is meghaladó hőmérsékletű), ásványi anyagokban gazdag termálvíz található. A párkányi Vadas fürdő évente 200 000-nél több vendéget fogad. Festői környezetben fekszik a kemencei és a visegrádlepencei fürdő.
A kínálatot  bővíti az esztergomi Aquasziget is is.

A Gerecse és a Pilis barlangokban gazdag hegyei a barlangászokat csalogatják. A Benedek Endre Egyesület barlangi túravezetéssel is segíti az érdeklődőket. A folyóvizek, a számos horgásztó a pecásokat, a vadban gazdag erdők a vadászat szerelmeseit várják egész évben. Egyre népszerűbb a lovas turizmus a régióban is, ahol nemcsak túralovaglásra van lehetőség: Pilismaróton nemzetközi versenyeket is rendező díjugratópálya is található.

 

A téli időszakban Dobogókőn Magyarország egyik leghosszabb lesiklópályája áll a vendégek rendelkezésére.
A téli sportok szerelmeseit Visegrádon is várják.


Az Ister-Granum Eurorégió területe az őskor óta folyamatosan lakott. A történelem éppoly változatosan hagyta itt nyomait, mint a természet erői. A rómaiak limese, az Árpád-kori Magyar Királyság legkorábbi építészeti emlékei, és a közép-európai reneszánsz egyedülálló műemlékei mellett többek között Közép- Európa legnagyobb temploma található itt.
Királyok, tudós humanisták, művészek, főpapok, keresztes lovagok emlékét őrzi e táj. Közel kéttucatnyi kastélya és kúriája is jelzi a környék egykori gazdagságát.


A régió a középkori Magyar Királyság szíve volt. Itt, Esztergomban született, nevelkedett, keresztel-kedett, házasodott és uralkodott az államalapító Szent István király.
A hagyomány szerint Bényben ütötték lovaggá.
A XIV-XV. században pedig Visegrád szolgált az ország adminisztratív és kulturális központjául.

 

Közép-Európa legnagyobb egyházi gyűjteménye felejthetetlen élményt kínál az ide látogatóknak.
Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár, a Keresztény Múzeum és a Bibliothéka ritkaságai egy hajdan volt fényes főpapi rezidencia képét idézik elénk.
E vidéken szerveződött az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálos.
Működésük emlékét őrzik a klastrompusztai, pilisszentléleki romok, valamint a ma is álló márianosztrai egykori rendház és kegytemplom.

 

A turistaszezon kezdetétől egymást érik a régióban a fesztiválok, ünnepségek, rendezvények, a középkori lovagi tornáktól a vízi karneválon át a falusi sokadalmakig.
A nyár százezreket vonz a Mária Valéria híd környékére.

 

Az eurorégióban a mai napig őrzik az ősök hagyományait a Garam melléki kurtaszoknyás falvak, a pilisi szlovák települések lakói.
Gazdag örökséget mondhatnak magukénak az ide települt németek is.
Számtalan népi hagyományőrző mester készíti hagyományos módszerekkel kosarait, fazekait, húsvéti tojásait, mézeskalácsait, szalma- és csuhétárgyait, kovácsoltvas-termékeit.